Tisztelt Szakértő! Kft. venni akar (tehát nem lízingel) egy személygépkocsit, amit a megvétel napját követően rögtön bérletbe is ad. Levonható-e a személygépkocsi áfája ebben az esetben, vagy csak termékértékesítés esetén? A kft. a tevékenységi körébe felvette a személygépkocsi-kölcsönzést.
Tisztelt Szakértő! Egy cég elmúlt három évi könyvelésében azt találtam, hogy a telefonszolgáltató számlájában – egy úgyvnevezett szolgáltatási csomagban – TV-szolgáltatás is szerepel. A telefonszámla teljes összege igénybevett szolgáltatásként elszámolva, a 20 százalék átalány a magánszemély tulajdonosnak kiszámlázva, 20%+(80%*30%) = 44% az áfából nem levonható. Helyesbíteni kellene a könyvelést a TV-szolgáltatás értékével, mert az a cég profilja szerint nem lehet tevékenység érdekében felmerült költség. Mi a helyes eljárás? Lehetséges-e az a megoldás, ha a TV-szolgáltatás nettó ellenértéke marad az igénybevett szolgáltatásokon, áfa nem visszaigényelhető (szintén igénybevett szolgáltatást terhel), és a teljes bruttó érték társaságiadóalap-növelő tétel lesz? Szükséges-e emellett a TV-szolgáltatás bruttó értékét áfával növelten (mintha közvetített szolgáltatás lenne) utólag kiszámlázni a magánszemély tulajdonosnak, vagy ez esetben nincs adóalap-növelés, mivel a kiszámlázott érték fogja növelni az adóalapot. Kérem a tájékoztatásukat, milyen megoldás lenne célravezető, hogy szabályos legyen a korrekció, és ami a lehető legegyszerűbb, mert ugyan több tételről van szó, de a hiba összege nem jelentős. Köszönöm!
Egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel nyílt végű lízingkonstrukcióban. A 25 százaléknyi önrész áfájának 85%-át kívánja levonni, és később is ezt az arányt érvényesíteni, amit útnyilvántartással tud alátámasztani. Kérdés: az önrész megfizetésének áfabevallásában hogyan szerepeljen a 1965M lapon a számla? 85%-os adóalap és 85%-os áfa? Köszönettel.
Egy társaság tulajdonosváltás következtében az ügyvezető részére – munkája elismeréséül – ajándékba adja a szolgálati személygépkocsiját, illetve egy terepjáró tehergépkocsit. Az ügyvezető nem rendelkezik a társaságban tulajdonrésszel, munkaviszonyban álló munkavállaló. A munkavállaló terheit a munkáltató átvállalja. Van-e ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség, ha van, az hány százalékos? Illetve, ha nincs illeték, akkor úgy adózik, mintha bérként kapta volna? Ebben az esetben hogyan kerül kivezetésre a könyvelésből? A tehergépkocsi után áfafizetési kötelezettség is keletkezik, mivel vásárláskor visszaigényelték utána az áfát. Ebben az esetben a piaci érték vagy a nyilvántartási érték után kell megfizetni az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás használtgépjármű-kereskedő különbözeti áfás gépjármű értékesítéséről kiállított számlájával kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Külön-külön sorban fel kell-e tüntetni a mentes tételt, illetve az árrésadózással adózó tételt a számlában, vagy helyes számlakiállítási mód az is, ha egy tételben tünteti fel az eladó az értékesített gépjármű értékét, áfamentesen, és majd a könyvelő a nyilvántartásból kiszámolja a fizetendő áfát? A NAV telefonos ügyfélszolgálatának válasza az volt, hogy az áfatörvény 169-es paragrafusa szerint külön sorban kell feltüntetni a számlán ezen tételeket. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cégtől – amely az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott – egy osztrák cég bérelne ingatlant. A bérleti díjat áfa nélkül kell-e számlázni? Kell-e magyar adószámot kérnie az osztrák cégnek, miután a bérelt ingatlanban webshop jellegű tevékenységet fog folytatni? Amennyiben igen, és van magyar adószáma, akkor áfásan kell számlázni a bérleti díjat? Válaszukat köszönöm. Némethné Takács Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kávézót üzemeltet. A cégbíróságon bejegyzett tevékenységei: 5630 Italszogáltatás, 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás illetve 4761 Könyv-kiskereskedelme, 4779 Használtcikk bolti kiskereskedelme (használt könyvek értékesítésére). Az önkormányzat által kiadott hatósági nyilvántartásban a tevékenység formája: üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység A termékek megnevezése: 1.1 Meleg-, hideg étel ( előre csomagolt szendvics) 1.2 Kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital 1.3 Csomagolt kávé, dobozod, illetve palackozott alkoholmente és szeszes ital 1.4 Cukrászati készítmény, édesipari termék Kereskedelmi tevékenység jellege: kiskereskedelem - vendéglátás Szeszes ital kimérést nem folytat. Helyben készítenek melegszendvicseket, melegítenek mirelit pékárut. Készítenek kávés italokat, turmixokat. Szervíroznak süteményeket, tortákat. A helyben fogyasztást 5 százalékos áfával értékesítik. Helyesen teszik? Vonatkozik a tevékenységükre az 5 százalékos áfakulcs, és így turizmusfejlesztési hozzájárulásra is kötelezettek? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Befogadható és lekönyvelhető-e egy helytelen, a valósnál későbbi teljesítési dátummal kiállított szállítói számla, ha a befogadó cég a könyvelésében a teljesítésigazolással alátámasztott, helyes teljesítési dátumra könyveli a számlát, és ennek megfelelően vallja be a levont áfát? A konkrét esetben 2017-es decemberi teljesítés történt, az ellenérték egyébként díjbekérő alapján már a teljesítés előtt ki lett fizetve). A szállító elfelejtett számlázni, 2018 decemberében kiállította a számlát, de 2018 decemberi teljesítési dátummal (és ezt nem is hajlandó megváltoztatni). Én most befogadnám a számlát, lekönyvelném 2018 decemberére, és önrevíziót nyújtanék be a 2017. IV. negyedévre az áfa visszaigénylésére. Köszönettel. Meleg József
Tisztelt Szakértő! 8690 egyéb humánegészségügyi (optometrista) ellátást is végző optikai szaküzlet, a szemüvegek értékesíthetősége érdekében látásvizsgálatot is vállal. A szolgáltatás ellenértékeként van, amikor számláznak külön vizsgálati díjat, van, amikor a szemüveg ára magában foglalja az optometria díját is. Meg szeretném kérdezni, hogy amikor felszámítanak díjat, akkor az mentes-e az áfa alól vagy áfás? Mi áfás tevékenységnek ítéltük meg és a kapcsolódó vizsgálati eszközök áfáját vissza is igényeltük. Eljárásunk helyes volt-e? Szíves válaszadását köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. ukrán eladótól vásárol árut. A vámügyintézést külsős cég végzi. Vámhatározat alapján az áfát befizeti a kft. Az áfabevallás soraiban kell-e szerepeltetni a számla összegét? Ha igen, mely sorokban? Tisztelettel.
Az azonos című korábbi kérdésemre érkezett válasz nem válaszol a kérdésre. Egyáltalán nem kérdeztem a vámról, a kérdés az importáfa kezeléséről szólt. Az importáfával kapcsolatban semmilyen válasz nem érkezett... A kérdés a következő volt: A társaság EU-n kívülről gépet hoz be javításra. Vámoláskor importáfát kell fizetnie utána, melyet befizetés után a bevallásban levonásba helyezünk. Javítás után a gépet visszaszállít kerül az adott EU-n kívüli országba. Ekkor újra megállapít a vámhatóság egy áfatételt, ami visszakérhető. Ha a társaság visszakéri ezt az összeget, akkor úgy gondoljuk, hogy a társaságnak fizetendő adója keletkezik. Ha ez így van, akkor az áfabevallás melyik sorában kell ezt a fizetendő adót szerepeltetni? Illetve helyes-e ez az eljárás, tekintettel arra, hogy a két importáfa összege esetenként el is tér egymástól?
A bt. 2019.02.01-ével elindította egyszerűsített végelszámolását. A társaság tulajdonában van egy gazdasági épület az alakulástól kezdve. Az alakulás éve 1998 volt. A cég az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta, kisebb karbantartásokat megcsináltatott az évek alatt, és az áfát ez után visszaigényelte. Most megszűnéskor az ingatlan a vagyonfelosztási javaslat alapján kerülne kiadásra a bt. tagja részére. A bt. az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, ingatlan tekintetében nem választott adókötelezettséget. Kérdésem: megszűnéskor az ingatlan után van-e áfafizetési kötelezettség? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát 2018. 05. 25-ei dátummal törölték, mivel elmulasztotta a beszámolóját beadni. A beszámoló beadása után 2018. 09. 12-ei dátummal visszaállították az adószámot. Kérdésem: Levonásba helyezhető-e egy 2018. 03. 29-ei teljesítésű számla? A cég éves áfabevalló. Kérem, mielőbbi válaszukat. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy magyar, műszereket forgalmazó társaság egy dél-koreai társaságnak értékesítene műszert. A dél- koreai társaságnak nincsen sem magyar, sem közösségi adószáma. Az értékesíteni kívánt műszer nem hagyná el magyarországot, mert a koreai társaság egy másik magyar cégnek kívánja értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben mivel nem történik meg az országból a műszer kivitele, a forgalmazó társaság a dél-koreai cégnek a magyar áfa felszámításával értékesíti az adott műszert?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Egy kft. a végelszámolás zárásához készül. A tárgyi eszközei között személygépkocsi is a tulajdonában ragadt, amelyre a beszerzéskor levonásba helyezte az áfát (bérbeadási tevékenysége céljából). A személygépkocsi a vagyonfelosztási javaslat szerint a tulajdonosnak kiadandó vagyonelem. Az áfatörvény 11. § (2) bekezdése alapján ez értékesítésnek minősül és a végelszámolást befejező cégnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik a személygépkocsi piaci értéke alapján. Ennek bizonylatolása hogyan történik? A végelszámolás alatt álló cég áfás számlát állít ki a tulajdonos cég felé? Ha igen, akkor a tulajdonos cégnek lehet-e áfa levonási joga erre, amennyiben ugyancsak bérbeadási célra használja a személygépkocsit tovább? A végelszámolást befejező cég az áfát átháríthatja a tulajdonosra, akinek a vagyont kiadja? Ez utóbbi csak lehetőség? Az áfa áthárítása milyen bizonylat alapján történhet? A szgk. számlázásakor, amennyiben az áfa befizetéséhez ez szükséges, a végelszámolását záró társaság egyéb bevételt is elszámol még?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték