Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság lakást vásárol hitelre. A lakást az ügyvezető fogja használni (ott fog élni a családdal). A lakással kapcsolatos költségeket a gazdasági társaság fizeti, de gondolkodnak továbbszámlázáson is. Milyen adót és járulékot kell a társaságnak vagy az ügyvezetőnek fizetnie ingyenes használatkor, illetve ha áthárítja a költségeket? Mi az adó, illetve a járulék alapja? (Szíveskedjen jogszabályhelyet is megjelölni.) Ha ingyenesen használná a lakást az ügyvezető, keletkezik-e áfakötelezettség? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Dekorációkészítéssel foglalkozó cég egy Budapesten megrendezett kiállításon kiállítási standot készített egy Szlovákiában bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező cégnek. A stand a kiállítás után itt maradt Budapesten, és lebontották. Kérdésem az, hogy az áfatörvény 37.paragrafusa alapján kell-e a számlát kiállítanunk, ami szerint a teljesítés helyét a megrendelő székhelye határozza meg, és így az áfát a megrendelő fizeti? Vagy a 42. paragrafus vonatkozik ránk, ami alapján a teljesítés helye belföld lenne? Értelmezésünk szerint a 42. paragrafus csak a belépőjegyekre vonatkozik és a paragrafusban említett járulékos szolgáltatások is a belépőjegyekkel kapcsolatosak. Várjuk válaszukat! Tisztelettel: Kaszab Éva
2019 01. 01-től egy bt., amely 2018. 12. 31-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, átlépett a katába, és áfaalany a katában. Mivel csak bevételi nyilvántartási kötelezettsége van a katában, az áfabevallásban költségszámlát lehet neki elszámolni, vagy a bevételek áfáját kell megfizetni, és kölség nincs, mint csökkentő tétel? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az evás időszak alatt történt áfa hatályán kívüli ügyletként apportba behozott tárgyi eszközök után, ha a cég a végelszámolása befejezésével ezeket az eszközöket a tagok között felosztja? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Tárgyi eszközök értékesítésekor áfát kell felszámítani és befizetni, még az alanyi adómentesnek is. Így van ez a személygépkocsi eladásánál is, hiszen ott nem volt áfalevonás a beszerzéskor? A konkrét esetben "duplán" nem volt, mert a cég magánszemélytől vásárolta az autót. Köszönettel.
Kft. ingatlana kisajátításra került, a határozat értelmében kártalanítási összeg és járulékos költségmegtérítés került megállapításra. A kft. az ingatlanértékesítés vonatkozásában a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésem jelen esetben, hogy a járulékos költség megtérítéseként kapott összeg is tartalmazza az áfát, vagy az adómentes?
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szakmai véleményét. A társaság egy külföldi (másik EU-tagállambeli) vállalkozás magyarországi fióktelepe. A fióktelep újszerű applikációt fejleszt, bevétele jelenleg állami támogatásból származik. A fióktelep kettő munkavállalót foglalkoztat, az egyik az ügyvezető, a másik egy szoftverfejlesztő. A kutatás-fejlesztés jelentős részét külsős vállalkozók végzik, jellemzően az EU más tagállamaiban, és onnan számláznak a magyar fióktelepnek. Felmerült a kérdés, hogy levonható-e az igénybe vett szolgáltatások és egyéb költségek áfája, ha az elkészült szellemi terméket a külföldi vállalkozásban aktiválják majd, és a fióktelepnek ebből nem lesz bevétele az értékesítés megkezdése után sem. És hogy kell-e alkalmazni a Tao. 3. sz. melléklet A) pontjának 15. pontját? Legyen szíves tájékoztatni a fióktelep áfalevonási szabályairól a fenti tényállás vonatkozásában és általánosságban is. Válaszát előre is köszönöm.
Egy magyarországi kft. alvállalkozókkal végezteti el egy tagországi vállalkozónak a szerződésben vállalt szolgáltatást. Az alvállalkozók a kinti, tagországi vállalkozótól kaptak használatra egy haszongépkocsit. A kocsiban kár keletkezett. Ki fizeti meg a tagországi vállalkozó kárát, a magyar kft. vagy a magyar kft.-vel szerződésben álló alvállalkozók (azok is magyarok)? A gépkocsit a tagországbeli vállalkozó megjavíttatta, áfás számlája van róla. Ha továbbszámlázza valamelyik magyar vállalkozónak, azt áfásan vagy áfamentesen tegye? A magyar generálkivitelező kft., amely szerződéses jogviszonyban áll a kinti tagországi vállalkozóval, levonhatja a kiállított szolgáltatás számlájából? A kártérítést külön kell-e kezelni és a tagországi vállalkozó a kárát számlázza át, de melyik magyar vállalkozónak? A generálkivitelezőnek vagy az alvállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fuvarszervező társaság, és Belarusziából Magyarországra fuvaroz terméket, a belföldi adóalany megrendelő megbízásából. Helyesen értelmezem az áfatörvény előírásait, hogy a külföldi útszakaszra jutó fuvardíj áfamentes lesz, viszont a belföldi útszakaszra jutó rész áfaköteles, mert nem termékexportról van szó, hanem termékimportról? Köszönöm.
Ügyfelem 2018. december 28-án vásárolt egy személygépkocsit. A gépkocsi beszerzési számláját árrésadózással állították ki, a számla nem tartalmazott áfát. 2019 februárjában az autót értékesítik egy lízingcégnek, és onnan visszlízinggel (pénzügyi lízing konstrukcióban) ismét a cég üzemeltetésébe kerül vissza. Kérdésem: a cég által a lízingcég felé kiállítandó értékesítési számla tartalmaz-e áfát? Minősíthető-e ez az eset – az autó 2 hónapig volt a birtokában – továbbértékesítési célnak?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó külföldről (EU) behozott gépjárműveket szeretne továbbértékesíteni. Szeretnék ezzel kapcsolatban átfogó tájékoztatást kapni. (Áfakötelezettség, bevallás beszerzéskor, bejelentési kötelezettség, továbbértékesítéskor alkalmazandó szabályok: áfakötelezettség, bevallás, számlaforma.) Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Márkakereskedelmi rendszert működtető cég a márkakereskedők hatékonyabb működése érdeben egységes irányítási és elosztási informatikai rendszer szükségességéről döntött a márkakereskedőkkel. A közös céloknak legmegfelelőbb informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges előkészítő feladatokat, majd a rendszer éles indulásáig szerződésben meghatározott szolgáltatásokat ingyenesen fogja juttatni a márkakereskedőknek. A cég gazdasági érdekében áll egységes informatikai rendszer létrehozása: megvalósulhat az egységes kereskedelmi adatkezelés, rálátása lesz a teljes informatikai rendszerre, a gazdálkodás eredményességét javító kimutatásokhoz juthat stb. A márkakereskedők beszerzéseik kb. 70%-át a cégtől közvetlenül vagy ügynöki szerződés keretében bonyolítják, nincs kizárólagosság kikötve. Az ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz a cég igénybe vesz külső szolgáltatókat is. Kérdés, hogy ezen szolgáltatások áfatartalmát levonhatja-e? Mivel az ingyenes szolgáltatásnyújtásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, hanem szoros üzleti érdekből, ezért keletkezik-e a cégnek áfafizetési kötelezettsége az ingyenes szolgáltatásnyújtás címén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit közhasznú gazdasági társaság, amely működéséhez működési támogatást, beruházásaihoz fejlesztési támogatást kap az önkormányzattól. Levonható-e azon igénybe vett szolgáltatások áfája, melyeket a működési támogatásból fedez a cég? Például informatikai szolgáltatás, jogi képviselet. A működési támogatást havi egyenlő részletekben utalja át az önkormányzat, támogatási szerződés alapján, számla kiállítására nem kerül sor. Levonható-e azon beszerzések (beruházások) áfája, melyeket a fejlesztési célú támogatásból valósít meg a cég? A fejlesztési támogatást egyösszegben utalja át az önkormányzat, szintén támogatási szerződés alapján, számla kiállítására itt sem kerül sor. Kezelhető-e kétféleképpen a működésre és a fejlesztésre kapott támogatás az áfa megítélése szempontjából? Válaszát köszönöm előre is!
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték