6501 találat a(z) ÁFA cimkére
Raktárépület értékesítésének áfakötelezettsége
Kérdés
Egy kft. 16 évvel ezelőtt vásárolt egy raktárépületet, melynek beszerzésekor a befogadott számla áfatartalmát levonásba helyezte. A raktárt azóta folyamatosan bérbeadással hasznosította. Most szeretné az ingatlan egy másik magyar gazdálkodó szervezetnek értékesíteni. Kérdésünk, hogy az ingatlanértékesítésnél a szerződés szerinti eladási árat terheli-e áfa vagy sem? Köszönettel!
Katás bt. – ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2006-ban alakult betéti társaság két éve kata szerint adózik. Jelenleg áfamentes, de várhatóan ebben az évben meghaladja a bevétel az alanyi mentesség határát, tehát áfás lesz. 2012. évben vásárolt egy tulajdoni lapon „iroda” címen szereplő ingatlant, a telekárat 27 százalék áfával, a felépítményt fordított adósan. Mivel a munkája jelenleg és hosszú távon a fővároshoz köti, szeretné a bt.-ben lévő ingatlant eladni. Hogyan kell kiszámláznia (már ez évben az áfakörbe tartozást, valamint a kata szerinti adózást figyelembe véve, valamint azt, hogy az ingatlanértékesítésre nem választotta az áfakörössé tételt), és milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni még (például az ingatlanértékesítésnél az áfatörvény 135. paragrafusa szerinti 240 hónapos utánkövetési időszakot, fordított adózással vásárlás esetén hogyan kell alkalmazni)? Válaszát köszönöm.
Háromszögügylet – fogas kérdés az áfában
Cikk
Pár héttel ezelőtt meghozott ítéletében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfabevallással kapcsolatban a kérdésem a következő: a 1865 bevallás M-es lapján kell-e szerepeltetni az összesítő sorban adatot, amennyiben egy áfaidőszakon, vagyis adott hónapon belül egy partnertől származó számlák áfatartalma eléri a 100 ezer forintot? Köszönettel a választ.
Generálkivitelező által végzett pótmunka a használatba vétel után
Kérdés
Megrendelő-építtető ingatlantulajdonosként, azaz a számla befogadójaként merült fel az alábbi kérdés. Fővállalkozó/kivitelező átadja az elkészült ingatlant úgy, hogy vannak még elvégzendő pótmunkák. A pótmunkák teljesítése, a teljesítés elfogadása és a számlázás az ingatlan átadását, várhatóan a használatbavételi engedély kiadását és akár még annak jogerőre emelkedését követően fog megtörténni. A fővállalkozó álláspontja szerint, amennyiben ez így történik, akkor ő már fordított áfával nem számlázhatja a pótmunkákat, csak egyenes áfával, függetlenül attól, hogy az építésiengedély-köteles ingatlanhoz kapcsolódnak, melyekre korábban a fővállalkozó fordított áfával állította ki a számlákat. A felek a pótmunkáról még az ingatlan átadását megelőzően fognak vélhetően megegyezni, megállapodást kötni. Van-e annak jelentősége, hogy a fővállalkozói szerződéstől elkülönült megállapodás születik a pótmunkákról, és a használatbavételi engedély lehet-e a választóvonal a fordított, illetve az egyenes áfás számlázás tekintetében? „ A fordított adózás alkalmazható-e abban az esetben, ha a végső átadás, a végszámla teljesítése, a teljesítés elfogadása, a számlázás a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően történik?
Lakóingatlan beépített eszközökkel
Kérdés
Társaságunk társasházat épít, melyben 150 négyzetméter alatti alapterületű lakásokat alakítunk ki. A lakásokhoz tároló és teremgarázs is tartozik majd. A lakások beépített bútorokkal, háztartási gépekkel kerülnek értékesítésre, előre meghatározott, szerződés szerinti műszaki színvonalon. A lakások vevőinek továbbá szerződésmódosítás alapján lehetőségük van arra, hogy további, magasabb műszaki színvonalú kialakítást kérjenek, továbbá egyéb berendezési tárgyakat is megrendeljenek a vételár módosításával, de külön meghatározott ellenérték fejében. Az eladó a további eszközöket, a magasabb fokú műszaki kialakítást a lakás átadásakor, annak részeként, azzal egyidejű teljesítés során – mint a lakás komplex kialakításának, átadásának része – adja át használatba a vevőnek. A vevő és az eladó az adásvételi szerződésben (és annak módosításában) abban állapodik meg, hogy a lakóingatlant a szerződés szerinti beépített és nem beépített berendezési eszközökkel adja át, vagyis az adásvételi szerződés csak abban az esetben teljesül, ha az eladó a szerződésben felsorolt eszközökkel együtt adja át a lakóingatlant. Kérdésünk, hogy ha a lakóingatlan a beépített bútorokkal, gépekkel (pl. beépített szekrény, konyhabútor, beépített tűzhely, mosogatógép, klímaberendezés, fűtőtestek, világítótestek, árnyékoló) együtt kerül értékesítésre, úgy a teljes vételárra vonatkozóan alkalmazható e az 5 százalékos adókulcs? Számlázható-e egyben a vételár a kedvezményes adókulccsal vagy nem?
Új áfa- és illetékrendszert javasolnak az ingatlanfejlesztők
Cikk
Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.
Sajátrezsis beruházás – 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. kész lakóingatlanok generálkivitelezésével és értékesítésével foglalkozik. Idén 5 lakást értékesített 5 százalékos áfával (megfelelt a törvényi feltételeknek). A hatodik ingatlant nem tudta eladni, de jelentkezett a lakásra bérlő. A bérleti szerződés előtt a kft. bejelentkezett a lakásbérbeadásra vonatkozó különleges, 27 százalékos áfafizetési kötelezettségre. A bérbeadás előtt aktiválta az ingatlant, a használatba vétel ezt 3 hónappal megelőzte, de akkor még az eladás volt a cél. Sajátrezsis beruházásként, mint új tárgyieszköz-létesítés után élhet az 5 százalékos áfakötelezettség bevallással? (Megfelel a törvényi feltételeknek.) A tárgyieszköz-létesítés után megfizetett 5 százalék áfát levonható áfaként is kezelheti ezzel párhozamosan, mint sajátrezsis beruházás után levonható áfát? Eredeti cél az értékesítés volt, emiatt az elmúlt egy év során folyamatosan levonta, visszaigényelte az ingatlan építéséhez szükséges anyag-, fuvar-, stb. számlák áfatartalmát. Ezeket szükséges korrigálni arra tekintettel, hogy nem új akóingatlan eladása, hanem az eladás meghiúsulása miatt, lakásbérbeadási szerződés alapján került hasznosításra az ingatlan? A lakásbérbeadási tevékenység bejelentésére és az erre vonatkozó áfakötelezettség választására a bérleti szerződés előtt, de az ingatlan használatba vétele után került sor, ez milyen adózási problémát vet fel?
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
Cikk
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Láncügylet
Kérdés
Magyarországi cég ad el árut török cég magyarországi leányvállalatának, rendeltetési hely: Törökország. A fuvart a magyar eladó cég szervezi. Kell-e áfát számlázni, illetve mit kell feltüntetni a számlán az eladó magyar cégnek?
Áfaelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság személyszállítással (nem taxi) foglalkozik. Ehhez használ több személygépkocsinak minősülő kisbuszt és nagy buszt is. A járművek szervizelését saját maguk végzik, amihez alkatrészeket vásárolnak. Előfordul, hogy nagyobb mennyiségben vásárolnak, olyan anyagokat (például olaj, szélvédőmosó, tömítőgyűrűk, alvázkezelők stb., más általános alkatrész), amelyek minden típushoz használhatók, de majd csak később használják fel, előre nem is tudnák megmondani, hogy melyik járműhöz fog kapcsolódni. Erre az esetre lenne-e valamilyen javaslatuk, hogyan történjen az áfamegosztás, milyen arányszám alapján, hiszen a kisbuszhoz felhasznált alkatrész áfája nem levonható? Válaszát előre is köszönöm!
Adatszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha magánszemélynek állítanak ki számlát, melynek áfatartalma több mint 100 ezer forint, kell-e azt jelenteni az online felületen? A törvény másik adóalanyra áthárított adóról beszél, de honnan lehet tudni, hogy a vevő adóalany-e? Tisztelettel: Arany Tamás
Őstermelő számlája a járulékbevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 08-as járulékbevallás M/7 lap 399. "Őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett összeg" sorában kizárólag a felvásárlási jegyen szereplő érték feltüntetendő? Ha az őstermelő az általános szabályok szerint számolja el az áfát, és a terményeladásról számlát állít ki, akkor a beszerző cégnek a járulékbevallásban fel kell tüntetnie a számla nettó értékét? A beszerző ebben az esetben mi alapján dönti el, hogy a számlaérték mely része származik őstermelői tevékenységből, saját gazdaságból?
Üzemanyag áfája – bérelt mezőgazdasági gépek II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre kapott válasz nyomán a következőt szeretném még kérdezni: Milyen igazolással kell a vállalkozónak igazolni a mezőgazdasági területein a munkák elvégzéséhez bérelt eszközök üzemanyag-felhasználását?
A vörös kód és az adózás: szigorú szabályok áfában, szja-ban
Cikk
Az Országos Meteorológiai Szolgálat már az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós hőség miatt. Vasárnap déltől országosan életbe lépett a vörös kód riasztás, amely 27 °C fölötti nappali középközéphőmérséklet esetén külön eljárásrendre kötelezi a cégeket, intézményeket mindaddig, amig ez az állapot fennáll.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
