240 találat a(z) üzletrész cimkére

Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika

Cégtulajdonrész értékesítés Kérdés

A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Üzletrész bevonása Kérdés

A kft. egyik tagjától visszavásárolta az üzletrészét – névérték felett –, amire az eredménytartalék fedezetet nyújtott. A visszavásárolt üzletrészt egy éven belül nem értékesítette. A törvényi előírásoknak megfelelően a visszavásárolt üzletrész névértékével a jegyzett tőkéjét leszállította, amit a cégbíróság bejegyzett. A visszavásárláskor/leszállításkor könyvelt könyvelési tételek a 3-4 es számlaosztályokat érintették. Kérdésem: a tőkeleszállítás hogyanérinti a társaságiadó-alapot, van-e adóalap-korrekciós kötelezettség? Várom megtisztelő válaszát.

Elővásárlási jog Kérdés

Egy kft. befektetett pénzügyi eszközei között nyilvántartott részesedésére (üzletrész) vonatkozóan lemond elővásárlási jogáról 10 millió forintért. Hogyan kell ezt könyvelni?

Üzletrész-értékesítés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.

Üzletrész apport Kérdés

Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?

Az üzletrészről és annak átruházásáról Cikk

Jelen írásunkban az üzletrész fogalmát tisztázzuk, illetve az üzletrész adásvételével kapcsolatos jogi szabályozást mutatjuk be.

Üzletrész részletre történő kifizetésének 2019. évi adózása Kérdés

Szeretnék segítséget kérni a következő esetre. Van egy kft., ahol az egyik tulajdonos üzletrészét megvásárolta a kft., részletre. Tavaly úgy adózott, mint az osztalék. Az idén is úgy kell adóznia a kifizetések után, és ha igen, akkor figyelembe vehetem a nyugdíjat mint jövedelmet, vagy addig, amíg el nem éri az összeg a minimálbér 24-szeresét, vonom a 19% szochót? Köszönöm előre is a segítséget.

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tulajdonosa értékesítené üzletrészét. Az alapítás készpénzzel történt, a cég pénztárába befizetett 200 ezer forintot. A cég 2015-ben törzstőkét emelt az evás időszakban keletkezett eredménytartalékból, a tulajdonos üzletrészének névértéke így 1 millió 200 ezer forint lett. A cég saját tőkéje jelenleg 500 ezer forinttal haladja meg a jegyzett tőkét, tárgyi eszközei nincsenek, jelentős követelés-, kötelezettségállománnyal nem rendelkezik, jelenleg évi 500 ezer forint az adózott eredmény. Amennyiben most eladja az üzletrészét 1 millió 200 ezer forintért, keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Üzletrész vásárlása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. A kft. üzletrészt vásárolt névérték felett, nem tudom ezt hogyan kell könyvelni. Az üzletrész – ami 9,89% értéke 296 700 forint, de a kft. ezért 13 840 000 forintot fizetett ki. Hogyan kell ezt könyvelni? Köszönöm válaszát.

Üzletrész vásárlása opciós vételi jog alapítással Kérdés

Egy cég üzletrészét a vevő, cég, magánszemély tulajdonostól vásárolja meg opciós vételi szerződés keretében. A vevő 4 éven át havonta meghatározott összeget fizet az üzletrész tulajdonosának. Az opciós díj kifizetésekor a vevőnek van-e adómegállapítási kötelezettsége? Az adó megállapításának mi a jogszabályi háttere és hogyan történik? A üzletrész bekerülési értéke az eladónál mikor vehető figyelembe?

Kft. üzletrész-értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet közterheinek megállapításában kérek segítséget. XY magánszemély 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik NAGY Kft.-ben és 50 százalékos tulajdonrésszel KIS Kft.-ben. XY a NAGY Kft.-ben önálló aláírási joggal rendelkező négy ügyvezető egyike. XY magánszemély a NAGY Kft.-ben lévő 25 százalékos üzletrészét szerzési értéken, 4 millió forintért eladja KIS Kft.-nek. A NAGY Kft. jegyzett tőkéje 16 millió forint, saját tőkéje 120 millió forint. A NAGY Kft. az Itv. rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, az ingatlanok mérleg szerinti értéke 80 millió forint. Milyen közterhei keletkeznek az ügylet miatt eladónak és vevőnek? Válaszát előre is köszönöm.

Kft. üzletrészének eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

Üzletrészátruházás, átalakulás, cafeteria a számvitelben Cikk

Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sportlövészet oktatás áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Őcsg

Lepsényi Mária

adószakértő

Őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31