45 találat a(z) átalányadózó cimkére

Átalányadózó határérték átlépése Kérdés

Átalányadózó járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megerősítésre lenne szükségem. Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, akinek van mellette 36 órás munkaviszonya, és nem vesz ki havonta jövedelmet a vállalkozásából, akkor a vállalkozásában már nem fizeti meg a járulékokat. Ha van jövedelme, akkor pedig a tényleges jövedelem után fizet járulékot. Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, ha van a vállalkozás mellett 36 órás munkaviszony, és a vállalkozásban is van bevétel, ahol a 40% költséghányadot alkalmazza, akkor – függetlenül a 36 órás munkaviszonyától – ugyanúgy az átalányban megállapított jövedelme után fizetnie kell a járulékokat havonta? Tehát havi szinten meg kell állapítania a bevételét, és azután havonta járulékbevallást készíteni, és járulékot fizetni? Jól értelmezem? És ha a járulékminimumnál kevesebb a havi bevétele a vállalkozásnak, vagy ha több, akkor is a tényleges bevétele után fizeti a járulékokat? Előre is köszönöm szakmai eligazításukat! Kiss Beáta

Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka munkaviszony mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó az eva megszűnése miatt áttér a személyi jövedelemadó hatálya alá. Átalányadózást választ január 1-jétől, mivel költsége nem lesz, így viszont a 40%-os költséghányad érvényesíthető. Van 36 órát meghaladó munkaviszonya, a vállalkozásból jövedelmet (bért) nem realizál. A kérdésem az, hogy ebben az esetben kell-e járulékot fizetni az átalányadózás miatt? A törvényben azt olvastam, hogy a járulék alapja az átalányból származó jövedelem. Köszönöm: Buriánné

Átalányadózó egyéni vállalkozó tételes lenne... Kérdés

Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jelenleg átalányadózó egyéni vállalkozó, aki kilépne az átalányadózásból mikor és milyen nyomtatványon teheti ezt meg? Év közben is kiléphet, vagy csak évzárást követően? A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e azt, hogy egy tételes egyéni vállalkozó, aki mellette családi gazdaság vezetője is, tételesként adózzon? E kettő működhet-e együtt? A családi gazdaságot mikor érdemes létrehoznia? Év v elején, amikor már kilépett az átalányadózásból? Családi gazdaságként mezőgazdasági tevékenységet végezne, viszont egyéni vállalkozóként is lenne neki mezőgazdasági tevékenysége, de amellett szálláshelyet is szolgáltatna, mivel erre is nyerte meg a pályázati pénzt. Mindezek mellett az MVH-tól igényelt, egy regisztrációs számra kapott támogatások a családi gazdaság bankszámlájára kell, hogy érkezzenek, amelyek után ott fog adózni tételesként? Ugye jól gondolom? Előre is köszönöm válaszát.

Átalányadózó egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységi körrel Kérdés

Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy átalányadózó egyáni vállalkozó, akinek a fő tevékenysége vegyes gazdálkodás (015001), ő szeretne más tevékenységet is végezni, mint például a vendégszobák kiadása, szálláshely-szolgáltatás. Tehát teljesen más témakörben is szeretne tevékenykedni. A kérdésem, hogy a szálláshelyre kapott fejlesztési támogatást, ha ő megkapja, akkor, mint 2019-ben átalányadózó, mikor számít neki bevételnek? Illetve ki kell-e léptetni őt az átalányadózási módból? Ha igen, akkor az átalányadózásból való kiléptetést az szja-bevallásban kell jelezni, vagy változásbejelentőn? Illetve egyáltalán végezheti-e a fenti két tevékenységi kört párhuzamosan? (mezőgazdasági tevékenységi kör: juhtenyésztés stb., illetve a szobák kiadása). Előre is köszönöm segítő válaszukat. N. Tünde

Átalányadózás 40 órás munkaviszony mellett Kérdés

T. Szakértő! Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó könyvelő rendelkezik egyéni vállalkozással, ahol átalányadózást választott a nem túl magas plusz jövedelem miatt. A 40 százalék költség levonása után számított jövedelemre 15 százalék szja fizetésén kivül milyen fizetési kötelezettség áll fenn, illetve ezt az 53-s bevalláson kell-e bevallani? Köszönöm a választ!

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy átalányadózó egyéni vállakozó, akinek nincs főállása, van viszont 3 eltartott gyermeke. Szeretnék segítséget kérni az őt megillető családi adókedvezmény meghatározásához. Havi bevétele 300 000 Ft. Építőipari tevékenységet folytat, tehát ebből 60 000 Ft a jövedelem. Számításaim szerint a fizetendő adója és járulékai az alábbiak szerint alakulnak, járulékfizetésnél a garantált bérminimum alapján fizeti a minimál járulékokat: szja (15%) 9000 Ft nyugdíj: (10%) 18 050 Ft eg. bizt.: (8,5%): 23 014 Ft szocho: (19,5 %) 39 597 Ft. Kérdésem, hogy mennyi adót kell fizetnie, mekkora összegű családi adó- és járulékkedvezmény illeti meg őt. Felesége főállású anya, ő nem vesz igénybe adókedvezményt. Köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel: Vágner Emília

Átalányadózásról áttérés (58-as módosítás) Kérdés

Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 52. § (2) bekezdése szerint: "... ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására." Elöbbi törvény szövege értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását és azt követően még ugyanabban az adóévben újra egyéni vállalkozást kezd új adószámmal, és ekkor már a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerint kell adóznia. Első kérdésem, hogy ez valóban így van -e? Az előbbi helyzetet feltételezve a már beküldött 1858-as bevallások, amelyekben az átalányban megállapított jövedelem után lettek bevallva a járulékok, önellenőrzéssel módosíthatók-e? Tehát azok is a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak megfelelően változhatnak-e? Tehát a második kérdésem, hogy a korábban – átalányadózóként beadott – 1858-ok módosíthatók-e annak megfelelően, hogy az egyéni vállalkozó immár -– az utólagos kötelező áttérés miatt (szja tv. 52. § (2)) – az év első felében is vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá tartozott és nem átalányadózó volt? Köszönöm válaszát!

Fizetővendéglátás kifizetői levonás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. elküldi a munkavállalóit egy fizetővendéglátó magánszemélyhez pihenni. A kft. fizeti ki a szállásdíjat. Kell-e a fizetővendéglátótól (szállásdíjból) személyijövedelemadó-előleget levonni? Hogy működik ez tételes átalányadózó esetében? Köszönöm!

Átalányadózó őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó őstermelőnek 11 millió forint a bevétele támogatásokkal (3 millió forint) együtt. Átalányban megállapított jövedelme 1,6 millió forint. A kérdésem az lenne, hogy miután kell 2018. évben járulékot fizetnie? A 11 millió forint után, vagy a megállapított jövedelem után a 10 százalékot és a 4 százalékot? Válaszát előre is köszönöm.

Kellemetlen fordulat: amikor magasabb a járulékalap a vártnál Cikk

Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.

Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszony mellett Kérdés

Egy orvos a 40 órás munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó és az átalányadót választotta. Év közben nem vesz ki jövedelmet, kizárólag év végén a nyereséget. Az átalányköltség levonása után megmaradt jövedelméből a befizetett szja-előlegek figyelembe vételével megállapított szja mellett mit kell még fizetnie az szja-bevallással egyidőben, és azt hol kell bevallania?

Átalányadózó hogyan léphet át katába? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésekor átalányadózást választott. Most rájött, hogy ezt nem jól tette, ezért szeretne a kata hatálya alá bejelentkezni. A kérdésem az, hogy ezt mikor teheti meg a legkorábban? Mondjuk a 2018-as évre már katás szeretne lenni, és ezért 2017 decemberében bejelentkezik a kata hatálya alá és az szja-bevallás beadásakor (2018. februárban) pedig a nyomtatványon bejelöli, hogy 2018-ra nem választja az átalányadózást. Ez így szabályos lehet? Köszönöm válaszát

Családi gazdaság átalányadózása Kérdés

A családi gazdaságot 2017.06.14-én vették nyilvántartásba. Átalányadózást választhat-e a családi gazdálkodó? A bevételt arányosítani kell-e a 8 millió forintos értékhatárra vonatkozóan? Vagy marad a tagonkénti 8 millió forint? Az átalányadózást a NAV-bejelentésen kell megtenni? A családi gazdaság nyilvántartásba vételekor nem volt adózásra vonatkozó bejelentés. Ha a családi gazdálkodó eddig őstermelő volt, és a tételes adózást alkalmazta, év közben a családi gazdálkodóvá válással hogyan alakul az adózás? A korábbiak szerint őstermelőként adózik 2017.06.13-ig tételes adózással, azt követően választaná az átalány szerinti adózást (a belépett hét taggal együtt). A családi gazdaságba belépett tagok között szerepel olyan őstermelő, aki közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, de az összes földet nem vitte be a családi gazdaságba, úgy a be nem vitt földjein marad a közös őstermelői igazolvánnyal az önálló őstermelői tevékenysége is. Erre vonatkozóan marad a korábban választott átalány szerinti adózása.

Tételes átalányadózó fizetővendéglátásban Kérdés

Kell-e online pénztárgépet használni vagy nyugtaadás helyett számlaadást választva a PTGSZLAA nyomtatványon a NAV felé jelenteni a tételes átalányadózást választó fizetővendéglátást (ÖVTJ 552006 üdülési, egyéb átmeneti-szálláshelyadás m.n.s.) végző magánszemélynek? Hiszen a tételes átalányadózás lényege, hogy a mértéke nem függ a bevétel mértékétől.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Felmondáskori bér kifizetésének napja

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Végkielégítés, felmondási idő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkavégzés helye

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close