2016 szeptemberében lejárt egy kötvényem. Az árfolyamnyereség után kamatadót vontak úgy, hogy arányosították (felosztották) a kamatadó alapját szolgáltató jövedelmet és 2015. december 31-éig 16%-ot számoltak, 2016-ra pedig 15%-ot. Nem a kifizetéskor érvényes kamattal kellett volna az egészet elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásakor a tulajdonos részére (vagyonfelosztási javaslat alapján) kifizeti könyv szerinti értéken az üzletrészét, vagyis a jegyzett tőkét. A tulajdonos nyilatkozik, hogy ez a könyv szerinti érték meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított összeget, és jövedelme származott. Kérdés: a kft. megállapíthatja-e a jövedelmet a tulajdonos részére, valamint a záró bevallásában a levont 15 százalék szja-t, és a 14 százalék ehót bevallja és a társaság fizeti be a NAV-nak? Ebben az esetben az szja-törvény 67. paragrafusa alapján árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell bevallani, vagy az szja-törvény 68. paragrafusa alapján vállakozásból kivont jövedelemként?
Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_28_Csaladi_alapitvany_II_jar Köszönöm, így már értem. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Az év végi átértékelést elvégeztük. Pk-242 nyomtatvány töltenénk ki, de azon két lehetőség van, vagy alaptevékenység oszlopot töltök ki (ha közhasznú) vagy vállalkozási tevékenység oszlopot. Ebben az esetben egyikre sem igaz az árfolyamnyereség feltüntetése. Hogyan kell kezelnem a nyomtatvány kitöltésekor az árfolyamnyereséget, tehát hova kell beírnom a nyomtatványon?
http://adozona.hu/kerdesek/2017_4_24_Csaladi_alapitvany_gjm Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemhez kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben is beadható a TAONY nyomtatvány, ha cég az alapítói vagyonra, ami USD-ben került befizetésre, árfolyamnyereséget kénytelen elszámolni, és ebből keletkezik egyéb bevétele? Vagy egyáltalán szükséges az év végén a dec. 31-ei árfolyamon átszámolni az alapítói vagyont a bankszámlán? Emellett még banki költsége keletkezett, semmi más. Gyors segítségét előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Ha egy cég elkezd részvényeket adni-venni a BÉT-en, az ebből származó nyereségadójának milyen tao-kötelezettségei vannak? Csak a 10% társasági adó vagy ezen kívül más is (pl. eho)?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni. Egy Magyarországon élő magyar állampolgárnak vannak külföldön befektetései. 2016. évben több ügyletben nyereséget, más ügyletekben viszont veszteséget realizált. Az ügyletek különböző országokban történtek. Az érintett országokkal van kettős adózást kizáró egyezményünk. Kérdés, hogy az adó elszámolásánál levonható-e az árfolyamnyereségből az árfolyamveszteség, és így megállapítva az adóalap, vagy az árfolyamnyereség után meg kell fizetni a 15% szja-t, a veszteség viszont nem számolható el? (Szja-t sehol nem vontak, azt Magyarországon kell megállapítani, illetve megfizetni.) Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek egy kereskedelmi banknál tartott részvényportfólióján árfolyamnyeresége van, amit ha realizálna, tudomásom szerint 15% szja-t és 14% ehot (450 000 Ft-ig) kellene fizetni. Ehelyett a magánszemély elajándékozná részvényeit házastársának, aki már az adott évben befizette a maximális eho-t, és ő realizálná a nyereséget a részvények eladásával. Egy ilyen műveletnek milyen adózási vonzata lenne? Az ajándékozónak vagy az ajándékozottnak kellene szja-t és ehot fizetnie? Lenne-e ilyen esetben ajándékozási illeték? Köszönöm válaszát!
Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?
Mai napig aktív NYESZ-R számlán átváltásra került a befektetési jegy (tőzsdén került eladásra). Az eladáskor árfolyamnyereség keletkezett, mely visszaforgatásra került a tőkerészre. Ezen eladásra bankváltás miatt került sor. Kérdés, hogy keletkezik-e az árfolyamnyereség után szja-fizetési kötelezettség?
Hét banknál – OTP, MKB, Erste, Raiffeisen, FHB, UniCreditet, Gránit Bank – lehet igénybe venni az új adóamnesztiát azoknak, akik kedvező adózási feltételek mellett haza szeretnék hozni vagyonukat. Ennek feltétele, hogy a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-áig befizetés vagy utalás alapján jóváírják.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték