Pozitív adóslistáról dönthet a parlament

Megosztás Tetszik

Rogán Antal (Fidesz) egyéni képviselői indítványként pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így nemcsak a nemteljesítő hiteladósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem - a vállalkozásokhoz hasonlóan - valamennyi lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza.

"A központi hitelinformációs rendszerről" című törvényjavaslat a hatályos szabályozásból lényegében változatlanul átemeli a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, és a tlh-val kiegészítve egy önálló törvényt alkot.

A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja. A bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.

A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó negatív eseményeket is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában. A teljes listán továbbra is szereplő negatív eseményekből pedig kiderülnek eddigi törlesztési problémái, értékelhető korábbi fizetési képessége és hajlandósága. A tlh bevezetése után a bankok pontosabban fel tudják majd mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, hatékonyabban tudják kiszűrni a nem hitelképes adósokat.

A törvényjavaslat indoklása a tlh bevezetésének pozitív hatásaként említi továbbá, hogy a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására a negatív listán szereplő adósok egy része ismét hitelezhetővé válhat, míg a negatív listán nem szereplő, de az eladósodás veszélyével szembekerülő ügyfelek egy része kikerül a hitelezhető kategóriából, ezáltal a rendszer igazságosabbá, méltányosabbá válik. A törvényjavaslat indoklása emlékeztet arra, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama rendelkezik egy vagy több olyan szervezettel, amely hitelreferencia-szolgáltatással támogatja a hitelezés biztonságát.

A KHR-be a törvényjavaslat szerint a természetes személyek azonosító adatain kívül bekerül valamennyi pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésre, illetve kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adat, így a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, az ügyféli minőség (adós, adóstárs, kezes), a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja.

Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzéseket. A javaslat indoklása szerint a tlh-ra vonatkozó rendelkezések kialakításakor fontos szempont volt az adatvédelmi szabályok és az információs önrendelkezési jog alkotmányos garanciáinak beépítése oly módon, hogy a tlh hatékony működése is biztosított legyen.

A nyilvántartott személyek bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat, az ügyfél-tudakozványra és a kifogásolási eljárásra vonatkozó határidőket pedig jelentősen lerövidíti a javaslat. A kifogás érdemi elintézésére nyitva álló határidőt a javaslat 15 napról 3 napra szállítja le. A javaslat továbbra is biztosítja az adatkezelés elleni bírósági úton történő fellépés lehetőségét, megtartva az érvényes szabályokat, jelentősen csökkentve ugyanakkor az eljárási határidőket. A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatniuk kell természetes személy ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kérhetik adataik pontosítását.

A fennálló szerződések természetes személy ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül kell átadni a referenciaadat-szolgáltatónak a KHR számára (a feketelistás adatokat továbbra is folyamatosan). A törvény hatályba lépését megelőző 5 évben lezárt, természetes személy ügyfelekkel kötött szerződések referenciaadatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon belül kell átadni a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak.

A referenciaadatok KHR-be átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltatónak be kell szereznie az ügyfél írásbeli nyilatkozatát, amelyben hozzájárul, hogy adatait más referenciaadat-szolgáltatók átvegyék a KHR-ből; amennyiben a hozzájárulást megtagadja, ennek tényét rögzítik a KHR-ben. Az ügyfél bármikor megadhatja hozzájárulását, hogy az adatokat átadják. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott ügyfél kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti az adatait, a jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig.

Rogán Antal törvényjavaslatáról többet itt olvashat!