Az Európai Bizottság elemzi a magyar válságadókra vonatkozó panaszt

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre - közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője.

Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság - tette hozzá Olivier Bailly, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva. Hozzátette: a panasz viszont hivatalos, de ez még nem jelenti azt, hogy a bizottság automatikusan "esetként" kezeli a témát.
   
A külföldi cégek beadványáról már szó esett az Európai Bizottság egy korábbi sajtótájékoztatóján. Akkor uniós részről azt hangsúlyozták, hogy az adózás és a helyi tarifák alakítása egyaránt nemzeti hatáskörbe, a nemzeti hatóságok illetékességébe tartozik. Jelezték, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban áll az érintett magyar szervekkel.
   
Bailly most megerősítette, hogy a kormánytól már tájékoztatást kaptak a témában, ennek elemzése jelenleg zajlik Brüsszelben. Hangoztatta, hogy több ágazatra vonatkozik a szóban forgó magyar jogszabály, amelyet októberben fogadtak el.
   
A bizottság gyorsan reagált, érdeklődő levelét alig két nappal később intézte a kormányhoz - fűzte hozzá.
   
Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő.
   
Orbán Viktor miniszterelnök a válságintézkedésekre vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban már a legutóbbi - december közepi - EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón reagált, kijelentve: "kár ide szaladgálni Brüsszelbe". Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni - mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát "össze kell kötni Magyarország sorsával".