Bankadót vezetnek be Ausztriában

Megosztás Tetszik

Véglegessé vált a bankadó bevezetése Ausztriában a hét végi kormányülést követően. Az osztrák kormánykoalíció még az év elején megállapodott abban, hogy 500 millió eurót szed be a pénzintézetektől, de részleteket csak az elmúlt napokban, a költségvetésről folytatott tárgyalások során rögzítették.

Az 500 milliós összeg a mérlegfőösszegekre kirótt, valamint a származtatott termékekkel, derivatívákkal folytatott spekulatív jellegű kereskedésre kivetett közteherből áll össze.
   
A mérlegfőösszeg alapján kirótt tétel 340 millió eurót tesz ki. Alapjának meghatározásakor a bankbetétek és a törzstőke nélkül számított mérlegösszeget veszik figyelembe, mértéke a bankok nagyságától függ. Az egymilliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszegű bankok esetében 0,04 százalék, húszmilliárd euró felett 0,08 százalék az adó. Az utóbbi körbe tartoznak az osztrák nagybankok közé sorolt Bank Austria, az Erste Bank, a BAWAG, a Raiffeisen Zentralbank Österreich, a Volksbank, a megroggyant helyzete miatt tavaly államosított Hypo Bank, de a Raiffeisen két tartományi bankja, a Raiffeisen Felső-Ausztria és a Raiffeisen Alsó-Ausztria-Bécs, valamint a Kontrollbank is.
   
Kivonják az adózás alól az egy bankcsoporton belüli kötelezettségeket és a bankok külföldi leányvállalatait is. A bankok attól tartottak, hogy a kormány az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elképzelése alapján a konszernmérleget választja az adó alapjának, ebben az esetben a bécsi központú nemzetközi bankoknak a más országokban, így Magyarországon bevezetett banki különadók miatt duplán kellett volna adózniuk. Nem valósult meg az a felvetés sem, hogy a biztosítókat is vonják be a kötelezettek körébe.
   
Az osztrák bankok a németországi modellt tartották volna követendő példának, ahol egy bankmentő alapba folyik be az adó bevétele. Williband Cernko, a Bank Austria vezérigazgatója úgy látja, az osztrák bankadót hamarosan felül kell bírálni, amint kialakul egy egységes uniós álláspont a bankadóról.
   
A pénzintézetek többsége a hét végén nem reagált érdemben a kormány bejelentéseire. Banki körökből származó értesülések szerint bírálták ellenben, hogy a kormány a kezdeti, év eleji néhány találkozó után gyakorlatilag kész tények elé állította őket.
   
A Raiffeisen Zentralbank közleményében úgy fogalmazott, az adó újabb terhet jelent a bankoknak, ennek "nem örülnek, ugyanakkor fontos, hogy mindenki hozzájáruljon a büdzsé szanálásához".
   
Herbert Pichler az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) banki tagozatának vezetője a szektor "kártalanítást" szorgalmazza. A bankadó, az új bázeli (Bázel III.) tőkemegfelelési szabályok és a betétbiztosítási alapok reformja együtt "túlságosan nagy" terhet jelentenek, minden bizonnyal meg fognak drágulni a banki szolgáltatások - mondta.
   
Az osztrák bankadót 2011-től szedik be, határozatlan ideig. Az adót a költségvetési hiány 2012-re három százalék alá szorítását célzó intézkedések részeként vezeti be a kormány. A szanálási csomag jövőre a költségvetési bevételek 1,2 milliárd eurós növekedését, a kiadások 1,6 százalékos csökkentését tartalmazza, többek között az üzemanyag adójának emelésével és a családi támogatások csökkentésével.