adozona.hu
Mely adónemektől szabdulhatnánk meg?
//adozona.hu/archive/20100616_kisadok_adoegyszerusites
Mely adónemektől szabdulhatnánk meg?
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter is hitet tett amellett, hogy az adórendszer egyszerűsítésének jegyében 10-12 adónemet megszüntetnek. Ebben bírhatják az adóval szakszerűen foglalkozók támogatását. Kevés kérdésben van teljes egyetértés a szakmában, de ez bizonyosan közéjük tartozik. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.
A magyar adórendszerben 52-58 adónem létezik. Noha egy fejlett társadalomban nincs egyszerű adórendszer, mint ahogyan egyszerű jogrendszer sincs, azért bőven van lehetőség az adórendszer átláthatóságának növelésére. Ennek egyik módja nem vitásan az ún. kisadók megszüntetése.
A kisadók létrejöttének külön-külön megvan a maga társadalmi oka, indoka. Az Alkotmánybíróság is több ítéletben arra az álláspontra helyezkedett, hogy noha az adó elsődleges funkciója a társadalom közös költségei fedezetének a biztosítása, a másodlagos közgazdasági szabályozó funkcióknak is lehet terük akár az elsődleges funkció rovására is. Leegyszerűsítve: olyan adónem is létezhet, amelynek a működtetése többe kerül, mint a remélt (beszedett) bevétel. Ilyen a mi adószisztémánkban több is akad.
A bejelentések óta megindultak a találgatások, hogy mely adónemek „eshetnek áldozatul” a takarításnak. Ehhez csatlakozva próbáljuk megkeresni azokat a pontokat, ahol a kiiktatás kézenfekvő. Kezdem a három vagyonadóval, mégpedig a vízi, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsik adójával. Emlékezetem szerint ezeket az akkori országgyűlés többségi frakciói kezdeményezték az általános értékalapú ingatlanadó mellé. Az ingatlanadó elvérzett az alkotmánybírósági megmérettetésen, s maradtak ezek a „kisadók”. Azért kicsi, mert érdemi bevétel nem származhat belőlük. A vízi és légi járműveknél ezt indokolni sem kell. A személygépkocsik esetében pedig a vagyonadóból levonható a gépjárműadó és cégautóadó, így kevés összegre lehet ezen a címen is számolni. Az éves költségvetési bevételi terv a három adónemből együttesen mintegy 1 milliárd forint. Kétséges ugyan, hogy ez a terv teljesülhet-e egyáltalán, de ha igen, akkor sem hoz többet, mint az igazgatási és adózási adminisztrációs költségek.
A tévékészülékek üzemben-tartási díja a vendéglátóipart terheli. Eltörlése 839 millió forinttal teszi szegényebbé a kincstárat. Ennél kevesebb, mindössze 50 millió forint bevételi kiesést okozna a földvédelmi (és talajvédelmi) bírság elhagyása. Az ehhez fűződő érdekeknek más eszközt célszerű biztosítani, nem kell feltétlenül „adóként” viselkednie.
A gyógyszerforgalmazással összefüggésben 6 féle adónemet tartunk nyilván. Ezek bevételi hatása már nem nevezhető jelentéktelennek (38,5 milliárd forint), mégis célszerűbb az itt meghatározott szempontokat a gyógyszerek társadalombiztosítási ellenértékének meghatározásánál érvényesíteni, mintsem külön adónemekként alkalmazni.
A vállalkozók kommunális adójából 1,3 milliárd forintot remélhetnek azok az önkormányzatok, amelyek egyáltalán élnek az ilyen típusú adóztatás lehetőségével. A költséghaszon-elv alapján ez az összeg sem éri el azt a küszöbértéket, amely az életben tartása mellett szólhat.
A rendszeridegen eva és ekho megszüntetése, s helyettük az általános adózási szabályok alkalmazása még bevételi többlettel is járhatna.
Hamarjában 14 olyan adónemet sikerült összeszedni, amely vagy nagyon kevés közösségi bevétellel jár, vagy más eszközökkel pótolható vagy elvtelen előnyök kiiktatását eredményezeti. S az étlap korántsem teljes.
A találgatások között olvasni az „első akcióterv” másik pontját, amely az egyenesági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illeték megszüntetését is a 10 – 12 ’kisadó’ közé sorolják. Ez téves megközelítés. Ha meglépik, attól még az öröklési és ajándékozási illeték, mint két adónem megmarad, csupán hatókörük szűkül, a bevétel csökken. A bérfőzési szeszadó (5,8 md forint) megszüntetéséről sem tudni, csupán a pálinka főzés szigorú korlátainak feloldásáról hallhattunk.
Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs
Ernst & Young adószakértő
c. egyetemi docens