Közzétett adóazonosítók: milyen visszaélések lehetnek?

Megosztás Tetszik

A magyar cégnyilvántartás világszínvonalú, mert olyan széles körben és olyan gazdagon tartalmaz információkat, hogy azon meg sem szabadna lepődni, hogy magánszemélyi adóazonosító számok feltűnnek benne. Vagy mégis?

A cégnyilvántartás bárhonnan a világról, azonnal és ingyenesen lekérdezhető a www.e-cegjegyzek.hu oldalról, ahol széles körű információ nyerhető ki. Elképesztő mennyiségben állnak rendelkezésre nemcsak a tulajdonosi, tevékenységi, cím- és tőke adatok, de turkálhattunk a vezetők személyes adataiban, így megtudhattuk édesanyjuk leánykori nevét, sőt tavaly őszig még lakóhelyüket is. A helyzet változott, a lakóhely hirtelen egy olyan adat lett, amit védeni kell. A jogalkotási folyamat során – a szükséges egyeztetéseket formailag kipipálva – végig is futott a javaslat, így a lakóhely - kizárólag a hatóságok számára - immár csak „célhoz kötötten” lekérdezhető adat lett.

A lakóhely kapcsán az egyes szaktárcák nyilván elfelejtettek egyeztetni, így fordulhatott elő, hogy a számviteli beszámolókban az azt aláíró vezető lakóhelye továbbra is bárkinek hozzáférhető adat, hiszen a kiegészítő mellékletben az kötelező adattartalom. A lekérdezés a www.e-beszamolo.irm.hu oldalon lehetséges.

Jelenleg 4500 cég esetében tűnik fel a cégjegyzékben az adóazonosító, és ez a szám naponta gyarapszik. A sajtóhírek szerint, még tavaly ősszel az adatvédelmi biztos aggályait fogalmazta meg az adóazonosító közzétételével kapcsolatban, és akkor a minisztérium a rendelkezés korrekcióját ígérte, erre azonban az elmúlt hónapokban se került sor.

Az adóazonosító cégadatokkal együtt való kezelése régi elvárás a könyvelők és az adótanácsadók részéről, azonban nyilvánosságról szó sem volt! Az adóazonosító cégbejegyzéskor való bekérésével az adóhatóság már az alapítás pillanatában kiszűrheti, hogy az ügyvezető kockázatot jelent-e. Főleg az azonos nevűeknél fordul elő tévedés, ezért fontos, hogy az adóazonosító párosításával az adóhatóság kétséget kizáróan tájékozódhasson. Hasonlóan fontos alkalmazási terület, hogy az adóazonosító birtokában azonnal megkezdődhessen a cég elektronikus úton való ügyintézése, hiszen ha az APEH ismeri az ügyvezető adóazonosító számát, akkor nem kell papíron azonosítani magát a könyvelőnek, a hozzáférést az ügyvezető a saját ügyfélkapuja segítségével rögtön kioszthatná. Ezt a felhasználási területet megnyitó jogszabályok azonban késnek.

Miért veszélyes közreadni az adóazonosító számokat?

Egyrészt azért, mert az kódoltan tartalmazza a születési dátumot, másrészt azért, mert fontos szerződések egyetlen adótitkot tartalmazó eleme volt eddig az adóazonosító. Jelenleg az adóhatóság és a pénzintézetek sem nyilatkoznak az amúgy bárki által megismerhető adatról, a jogszabály ugyanis nem hatalmazza fel őket egy nyilvános adat közlésére. Eddig hiába jutott valaki egy magánszemély (lopott) személyi okmányaihoz és hiába hasonlított az adott személyre, nem tudhatta meg az adóazonosító számát, így nem tudott megkötni egy bankszámlaszerződést, vagy egy kölcsönszerződést, amely aztán egy csalás, sikkasztás vagy egy sor más bűncselekmény kelléke lehetett. Az adóazonosító közzétételével szélesedett a személyes adatokkal való visszaélés lehetősége.

Átgondolatlan az a jogi szabályozás, ahol a lakóhelyre vonatkozó adatot félig védik, majd közzétesznek egy igencsak aggasztóan sok felhasználási lehetőséget kínáló adóazonosító számot.

Ruszin Zsolt