Alkalmi munka és a várható APEH-gyakorlat

Megosztás Tetszik

Az alkalmi munkára vonatkozó új szabályok a mai naptól hatályosak, de leginkább a hatóságok malmára hajtják a vizet. Mire kell figyelni a alkalmi munka bevallásánál, mikor kell fizetni a közteher-előleget és mire számíthatnak a munkaadók APEH-től? összeszedtük.

Az építőipar és a vendéglátás partvonalra szorítása legfeljebb a munkaügyi felügyelőket hozza helyzetbe, a foglalkoztatást nem növeli és ráadásul a rendszer sem lett egyszerűbb: az AM kiskönyv helyett most blanketta szerződés és jelenléti ív is készül majd, az APEH bejelentés mellé kijelentés és bevallás, ami csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem pótolható telefonálgatással, vagy az éves, papíralapú bevallással.

 A rendszer egyik előnye  - munkáltatói szemszögből - az lenne, hogy az alkalmassági vizsgálat alól felmentést kapott az egyszerűsített foglalkoztatás, de egy gumiszabályt mégis beépítettek.A munkavégzés megkezdése előtt ugyanis a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló esetleges testi vagy „egészségügyi fogyatkozása” a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. Bár a testi fogyatkozás még létező fogalom - a szellemi fogyatkozás ellenpárjának tartják -, de az „egészségügyi fogyatkozás” mibenléte rejtély marad, miután ezt a szókapcsolatot se a jogszabályok se közélet más területén nem lehet felfedezni. A dolognak akkor lesz jelentősége, amikor a dolgozó munkabalesetet szenved, majd rosszul emlékszik állapotára. Ekkor a munkáltató bankszámlája fog a bírságoktól „fogyatkozni”.

A közteher 30 százalékos mértéke szerinte aránytalan, más államokban ugyanis jóval alacsonyabb  Németországban például 21 százalék). A tiltásokat az érintettek, ha tehetik, kikerülik. Némi változást csak az sms alapú bejelentés hozhat, de ahhoz egyszerűsíteni kellene a bejelentendő adatokat egyetlen üzenetbe sűríteni az egész bejelentési folyamatot, úgy, ahogy az autópálya-matricáknál is történik.

A növénytermesztési közteherelőleg

A növénytermesztési idénymunka esetén július 12-ig egy május 15-ig beküldendő bejelentés alapján előleget lehet fizetni. Az előlegfizetés legfeljebb évi tízezer munkaórában történő növénytermesztési idénymunkára kérhető és a minimálbér szerinti kell megállapítani, ahol a közteherelőleg mértéke 12 százalék. Az előlegbevalláshoz a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlése is szükséges. Ha az előleg több, mint kellene, azt vissza lehet igényelni, de ahhoz igazolni kell, hogy elháríthatatlan külső ok miatt történt. Ilyen ok csak természeti csapás vagy szélsőséges időjárási körülmény lehet, amit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve igazol. Az APEH számára az évet követő 12-én benyújtandó visszaigényléshez kell mellékelni az igazolást. 

A közteherjegy helyett bevallás és banki befizetés

Az idénymunkákra a közteherjegy megvásárlását és beragasztását a banki átutalás váltja fel. A bevallásokat havonta, a szokásos foglalkoztatási bevallási adatokkal egybefoglalva kell benyújtani, a hónapot követő 12. napig. (a növénytermesztési szolgáltatásnál elég az évet követő 12-én, papíralapon.) A közteher megfizetése csak baleseti,- álláskeresési és nyugellátásra jogosít de pl. táppénzre nem. Az összesített összeget az APEH számlájára kell befizetni az un. közteher-befizetések beszedési számlájára, megbontva a szerint, hogy az illetők magánnyugdíjpénztári tagok, vagy sem. A két számlaszám még nem létezik, azt a napokban fogják képezni. A bevallás alatt a 1008-as számú bevallást kell érteni, amelyen az APEH most is dolgozik – lévén, hogy a magánnyugdípénztári bontás teret nyert. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a dolgozóról személyes bontásban egy új lapon, az egyes munkanapokat táblázatos bontásban kell az alkalmi munkával kapcsolatban bevallást tenni.

Nincs minimum, csak a minimálbér bruttó-nettója?

A 30 százalékos közteherfizetésnek nincs felső határa, az alsó határ pedig a minimálbérből adódik, vagyis legalább 3380 forint napibért kell adni a napszámban idénymunkát végzőnek. Miután a közteher a nettó bér után fizetendő, így nincs mit levonni a 3380 forintból, legalább ennyi jár a dolgozónak. Az egynapi bérköltség így legalább 4394 forint, ami egyáltalán nem biztos, hogy kigazdálkodható. Felső határ nincs, ami ismét meglódíthatja az élelmesek fantáziáját. Ha pl. egy szállodában prémiumot szeretnének kifizetni, akkor egy másik tagvállalatnál egy napi idénymunkáért akár egy többmilliós összeg is 30 százalék közteherrel lerendezhető, méghozzá jogszerűen.

A heti munkaidő és az APEH bevallás
Fontos összefüggés van a blanketta szerződés és az APEH várható gyakorlata között. Miután a munkajogi szabályok a munkaidő szabályai alól nem mentesítenek, ezért ugyanúgy érvényes a napi 8 órás és a heti 40 órás munkaidő, legfeljebb az egyenetlen munkaidő-keretszabályozás vethető be. Ha az adóhatóságnak küldendő bejelentésben meg van jelölve a heti munkaidő, akkor a későbbi bevalláson is ugyanennyi időt kell bevallani a blanketta szerződésen belül. Ha a tervbe hiba csúszik – pl. a dolgozó kimarad – a bejelentést módosítani kell, vagy ha az csak egy napra szól, akkor naponta ismételgetni. A bejelentést 2010. április elsejével lehetett megtenni a leghamarabb, a hatálybalépési szabályok miatt . A megjegyezhetetlen számozású 10T1041E nyomtatvány megjelenését az utolsó pillanatra hagyta az adóhatóság, a letölthető-kitölthető nyomtatványnak az első verzió ráadásul hibásak is voltak, amit az adóhatóság azóta korrigált. Sajnos még vannak megoldatlan problémák a bejelentés kapcsán, hiszen a munkavégzés helye korántsem jellemezhető mindig utcával és házszámmal, illetve a bejelentés nem számol az éjfélen átnyúló foglalkoztatással.

Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni a kiállítónak, vagyis az állami foglalkoztatási szerv helyi kirendeltségének. A kiállító az AM-könyv megszűnésével egy igazolást állít ki, melyet megküld a munkavállalónak. Az igazolás AM -könyvben kitöltött adatok és  ragasztott közteherjegy(ek) alapján tartalmazza többek között munkavállaló személyes adatait és a munkaviszonnyal kapcsolatos adatait, az ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét,  valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.

A fenti adatokat a kiállító nemcsak a munkavállalónak küldi meg, hanem továbbítja azokat az állami adóhatóság felé, aki elektronikus úton hivatalból adja át az egészségbiztosítási szerv, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a magánnyugdíjpénztárak részére.Korábban a munkáltató a közteherjegy megfizetésével teljesítette a munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettségeit, így többek között a nyugdíjbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot is. Amennyiben a közteherjegy megfizetésre került - nem éltek vissza vele - úgy ez a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek felel meg. Érdemes észrevenni, hogy a kötelező nyugdíbiztosítás mellett a magánnyugdíj tagság fennállásáról munkavállalónak nyilatkoznia kellett  az állami foglalkoztatási szerv felé, ha menet közben magánnyugdíjpénztár tagságot létesített.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök