Kinek és mennyi cafeteria jár? - melegétel-utalvány és üdülési csekk

Megosztás Tetszik

Milyen időközönként lehet melegétel-utalványt adni a munkavállalónak? Betegszabadság idején kaphat-e cafeteriát az alkalmazott? A köztisztviselő hozzátartozóját is megilleti az üdülési csekk? Az Adózóna cafeteria-szakértője, a Sodexo Pass válaszol az olvasók kérdéseire.

Megteheti-e egy kft. vezetője, hogy megigényli a melegétel utalványt és a dolgozóknak nem adja oda? Mi az évek alatt egyetlen egyszer kaptunk melegétel utalványt. Úgy tudom, hogy egy alkalomra nem is lehet igényelni, csak egy hónapra, vagy tévedek?

A béren kívüli juttatások, így a melegétel utalványok adható juttatások, és nem kötelezőek. A munkáltató döntése, hogy a juttatást milyen időközönként, és milyen mértékben adja dolgozóinak. A melegétel utalvány juttatásának feltétele az érvényes munkavállalói-munkáltatói jogviszony. Amennyiben ez a jogviszony fennáll, akkor az utalvány havonta 18 000 forint értékben juttatható, akár visszamenőleg is.

Egy kolléganőnk lábtörése kapcsán merült fel a kérdés: betegszabadság/betegállomány idején kaphat-e a dolgozó melegétkezési utalványt, és ha igen, milyen feltételekkel?

Azoknál a cégeknél, ahol cafeteria rendszer működik, ott szabályzat rendelkezik a jogosultságokról, ide értve a be- és kilépés esetét, valamint a tartós betegállományt is. A szabályzatban a jogosultságokat a cég határozza meg, erről törvény nem rendelkezik. Az általános piaci gyakorlat az, hogy a tartós betegállomány alatt a munkáltató nem biztosítja a béren kívüli juttatásokat az alkalmazott részére.

Egy minisztériumi tájékoztató szerint a köztisztviselő nem kérhet a hozzátartozója részére a saját kerete terhére üdülési csekket. Kérdésem az, hogy értelmezhető-e így a vonatkozó jogszabály?

A köztisztviselői törvény nem zárja ki, hogy a hozzátartozók is részesüljenek a juttatásban, azonban a munkáltató ezt a cafeteria szabályzatában kikötheti, mint feltétel.
 
(A kérdés által érintett jogszabályok hatályos szövege:

1992. évi XXIII. törvény
a köztisztviselők jogállásáról

49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
vagy
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész)