Rehabilitációs járadék és rokkantnyugdíj: kinek melyik jár?

Megosztás Tetszik

Ki jogosult a rehabilitációs járadékra, ki a rokkantnyugdíjra, és kinek jár rendszeres szociális járadék? Az Adózóna nyugdíjszakértője, Molnár László segít eligazodni egy olvasói levél nyomán az ellátások között.

Nagyon nagy dilemmában vagyok, és sajnos nem tudok eligazodni a jog útvesztőjében! 2003-ban 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, amit nem vettem igénybe, és azóta is közalkalmazott ápolónőként dolgozom napi 12 órában. Ez év áprilisában az üzemorvosom ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánított, azóta kétszer műtötték a térdeimet. Háziorvosom október 21-től keresőképesnek nyilvánított, de az üzemorvosom továbbra is alkalmatlannak. Jelenleg szabadságon vagyok december 2-ig.Az üzemorvos azt mondta, indítsam el a leszázalékolási kérelmemet, mivel sajnálatos módon alkalmatlan lettem a nővéri munkám ellátására, könnyített munka nincs,a munkalehetőséget adó városoktól is messze lakom. Férjem 9 éve meghalt, 12 éves lányom után árvaellátást kapok. Ha mennem kell a bizottság elé mi az a járadék, amit kaphatok? 1982-től dolgozom az egészségügyben, mint közalkalmazott ápolónő. Ki az, aki rehabilitációs járadékot kap, ki az, aki rokkantnyugdíjat? Ilyenkor figyelembe veszik azt, hogy sehol nincs a környéken munka? Mindenki azzal riogat, hogy 28600 forintot fogok kapni. Melyik járulék mellett lehet némi munkát végezni? Ilyenkor mi a jó döntés, mert sajnos nem tudom, rosszat meg nem igazán szeretnék hozni,mert a végén minden ellátás nélkül maradok,no meg munka nélkül.

1998-tól az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottságai un. komplex minősítés keretében már nem azt vizsgálják, hogy az egészségkárosodott személy milyen mértékben vesztette el munkaképességét, csökkent a munkaképessége, hanem azt, hogy milyen mértékben  maradt meg munkavégző képessége, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális körülményeire tekintettel rehabilitálható, avagy sem.

Aki rehabilitálható lesz, az nem minősül rokkantnak, részére tehát – amennyiben rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel – rehabilitációs járadékot és nem rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. A rehabilitáció célja az, hogy arra alkalmas munkakörben a rehabilitált személy foglalkoztatható legyen, „visszavezethető a munkaerőpiacra”. Aki nem rehabilitálható és az előírt mértékű egészségkárosodása fennáll, az értelemszerűen rokkant, és ha rendelkezik az egyéb feltételekkel is, rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot.

Természetesen mindezeknek függvénye, hogy az egészségkárosodás legalább 50 százalékos mértéket elérje. Gyakran előfordul, hogy az egészségkárosodás mértéke az 50 százalékot nem, de legalább a 40 százalékot eléri, ebben az esetben rendszeres szociális járadékra való jogosultság állapítható meg.

Rehabilitációs járadékra az jogosult, akinek
• 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
• Kereső tevékenységet nem folytat, vagy
• Keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá
• Rehabilitálható,
• A rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és
• Nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkanélküli ellátásban.

További fontos tudnivaló, hogy a rehabilitációs járadékra jogosultnak az állami foglalkoztatási szervvel együtt kell működnie. A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítik, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap. A rehabilitációs járadék legfeljebb 3 évre állapítható meg, összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport ) összegének 120 százalékával, amely nyugdíjjárulék köteles.

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása
• 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
• 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra a rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt és
• Életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
• Az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
• Táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Rendszeres szociális járadékra az jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénzt és a munkanélküli ellátás időtartamát is – keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
• rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában
o – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
o -  rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati
    idő felével, és
• saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
• nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában és
• keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

A rendszeres szociális járadék keresettől függetlenül fix összegű ellátás, amelynek összege 2009. évben havi 27.000 forint.

Mindegyik ellátás mellett különböző korlátozással lehetőség van kereső tevékenység folytatására.

Valamennyi egészségkárosodott személy az ONYF 3515-270D nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Ennek a kitöltött és aláírt nyomtatványnak a benyújtásával – az előírt mellékletek csatolásával – kezdeményezhető az előzőekben ismertetett egészségkárosodáson alapuló valamennyi ellátás megállapítása is. Konkrét ellátástípus „választására” az igénylő az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményének birtokában lesz jogosult.

Az igénybejelentő lap mellett az igénylőnek ki kell töltenie, és mellékelnie kell az ONYF.3515-278.számú „Nyilatkozat” nyomtatványt, továbbá csatolnia kell

• egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”)
• az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
• amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

Fontos, hogy az igény előterjesztésével egyidejűleg az előzőekben felsorolt mellékletek („Nyilatkozat”  és egészségügyi dokumentáció) csatolásra kerüljenek, ellenkező esetben az igénylő 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kerül felszólításra, amennyiben eredménytelenül, úgy az eljárást végzéssel meg kell szüntetni.