hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: rendezett jogi háttér, de jogsértő a gyakorlat?

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere ugyan rendezett, de az APEH nem tartja be ezeket hatályos jogszabályokat - így kommentálta a Pénzügyminisztérium tegnapi állásfoglalását Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője.

Szerinte tévesek azok a vélemények, hogy alkotmányellenes lenne a vagyonosodási vizsgálat. Viszont, mint hangsúlyozta, az sem fedi a valóságot, hogy  a vagyonosodási vizsgálatoknál megfordul a bizonyítási teher. A fő probléma az APEH által kidolgozott központi módszertanban van. Eszerint az „igazi bevétel” a saját bankszámláról való készpénzfelvétel. 

Az adóhatóságnak, úgy tudja, nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy megmondja, mi az igazi bevétel. Az igazi bevétel fogalmát a Személyi jöve Szja törvény határozza meg. Eszerint: „ A bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” Tehát saját magától (bankszámláról készpénzfelvétellel) senki nem szerezhet bevételt. Az APEH arra hivatkozik, hogy ezt az „igazi” bevétel fogalmat a Legfelsőbb Bíróság is elfogadja. Ez azonban nem igaz. Bírósági perekben ugyanis érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség. Tehát ha az adózó jogsértésként nem hivatkozik a személyi jövedelemadó törvény bevétel fogalmára, akkor a bíróság nem állapíthatja meg az APEH határozat jogsértő voltát az Szja törvény bevétel fogalmára hivatkozva. A szakértő saját állítása szerint ismeri ezeket a Legfelsőbb Bírósági döntéseket és azok áttanulmányozása után arra jutott, hogy az ítéletek indoklásában nincs hivatkozás az Szja törvény idézett Bevétel fogalmára. 

A bíróságok védelmére a szakértő azt hozza fel, hogy akkor sértenék meg a Polgári Perrendtartásról szóló törvényt, ha olyan „hibát” (jogsértést) találnának, amire a felperes nem hivatkozott. Kivétel nélkül csak az Szja törvény 4.§ (1) bekezdésére hivatkoznak az APEH-határozatok és a bírósági ítéletek is, miközben a bevétel fogalmát a 4.§ (2) bekezdés határozza meg. Ki kell mondani, az APEH eredményes bírósági mutatója az adózók gyenge adószakmai képviselete miatt alakult ki. Adóügyi végzettség nélküli, önjelölt adószakértők, jogászok nyilatkoznak a vagyonosodási vizsgálatokról. 
 
Helyes jogértelmezéssel, mint írja, a következő az eredmény:

• Az eljárás egy személyi jövedelemadó bevallás vizsgálatával indul. A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• Ezt követően az adóhatóság bizonyítja, hogy fennállnak a becslés feltételei.  A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becslési eljárásban az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslési eljárás valószínűsíti az adóalapot. A módszer tekintetében a bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becsült adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlően bizonyíthatja.

Csak a becslést követően fordul meg a bizonyítási teher, és pont ez biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Számos adótörvény vérzett el az Alkotmánybíróságon, mert a törvény az adózónak nem biztosította a vélelemmel szemben az ellenbizonyítás lehetőségét.  Ez a sokat és helytelenül idézett Art. 109.§ (3) bekezdése biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Ez egy jogosítvány az adózónak. Ezt, a becslést KÖVETŐ jogosítványt próbálja az APEH visszamenőlegesen kötelezettséggé tenni a becslést megelőzően is.

A legtöbb vagyonosodási ellenőrzésen a becslésre csak a jegyzőkönyvben kerül sor. Tehát az egész eljárás alatt a bizonyítási kötelezettség végig az adóhatóságon van. Teljesen jogszerűtlenek azok a jegyzőkönyvi kitételek, hogy „adózó nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy…”. Az APEH-nak nincs mérlegelési lehetősége a becslés előtt. Kétséget kizáróan kell bizonyítania. Az egyes jogágak közül az adójog a büntetőjoghoz hasonlít a leginkább. A különbség köztük elsősorban abban rejlik, hogy míg a büntetőjogban a felek, tanúk előadásának van elsődleges szerepe, addig az adójogban az okirati bizonyítás az elsődleges. Ki kell mondanunk, jelenleg az APEH szakmai kontroll nélkül működik. A szakmai kontroll feltételeinek biztosítása a Pénzügyminiszter törvényi kötelezettsége. Ehhez próbálok szakmai segítséget adni jelen írásommal. Nem az a megoldás, hogy fel kell felfüggeszteni a vagyonosodási vizsgálatokat, hanem rá kell kényszeríteni az adóhatóságot a törvények betartására. Az Alkotmánybíróság már számtalanszor kinyilvánította, hogy az APEH módszereknek, állásfoglalásoknak nincs kötelező érvényű ereje.

Angyal József 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Készenlét pótlékai

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close