hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: rendezett jogi háttér, de jogsértő a gyakorlat?

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere ugyan rendezett, de az APEH nem tartja be ezeket hatályos jogszabályokat - így kommentálta a Pénzügyminisztérium tegnapi állásfoglalását Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője.

Szerinte tévesek azok a vélemények, hogy alkotmányellenes lenne a vagyonosodási vizsgálat. Viszont, mint hangsúlyozta, az sem fedi a valóságot, hogy  a vagyonosodási vizsgálatoknál megfordul a bizonyítási teher. A fő probléma az APEH által kidolgozott központi módszertanban van. Eszerint az „igazi bevétel” a saját bankszámláról való készpénzfelvétel. 

Az adóhatóságnak, úgy tudja, nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy megmondja, mi az igazi bevétel. Az igazi bevétel fogalmát a Személyi jöve Szja törvény határozza meg. Eszerint: „ A bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” Tehát saját magától (bankszámláról készpénzfelvétellel) senki nem szerezhet bevételt. Az APEH arra hivatkozik, hogy ezt az „igazi” bevétel fogalmat a Legfelsőbb Bíróság is elfogadja. Ez azonban nem igaz. Bírósági perekben ugyanis érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség. Tehát ha az adózó jogsértésként nem hivatkozik a személyi jövedelemadó törvény bevétel fogalmára, akkor a bíróság nem állapíthatja meg az APEH határozat jogsértő voltát az Szja törvény bevétel fogalmára hivatkozva. A szakértő saját állítása szerint ismeri ezeket a Legfelsőbb Bírósági döntéseket és azok áttanulmányozása után arra jutott, hogy az ítéletek indoklásában nincs hivatkozás az Szja törvény idézett Bevétel fogalmára. 

A bíróságok védelmére a szakértő azt hozza fel, hogy akkor sértenék meg a Polgári Perrendtartásról szóló törvényt, ha olyan „hibát” (jogsértést) találnának, amire a felperes nem hivatkozott. Kivétel nélkül csak az Szja törvény 4.§ (1) bekezdésére hivatkoznak az APEH-határozatok és a bírósági ítéletek is, miközben a bevétel fogalmát a 4.§ (2) bekezdés határozza meg. Ki kell mondani, az APEH eredményes bírósági mutatója az adózók gyenge adószakmai képviselete miatt alakult ki. Adóügyi végzettség nélküli, önjelölt adószakértők, jogászok nyilatkoznak a vagyonosodási vizsgálatokról. 
 
Helyes jogértelmezéssel, mint írja, a következő az eredmény:

• Az eljárás egy személyi jövedelemadó bevallás vizsgálatával indul. A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• Ezt követően az adóhatóság bizonyítja, hogy fennállnak a becslés feltételei.  A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becslési eljárásban az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslési eljárás valószínűsíti az adóalapot. A módszer tekintetében a bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becsült adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlően bizonyíthatja.

Csak a becslést követően fordul meg a bizonyítási teher, és pont ez biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Számos adótörvény vérzett el az Alkotmánybíróságon, mert a törvény az adózónak nem biztosította a vélelemmel szemben az ellenbizonyítás lehetőségét.  Ez a sokat és helytelenül idézett Art. 109.§ (3) bekezdése biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Ez egy jogosítvány az adózónak. Ezt, a becslést KÖVETŐ jogosítványt próbálja az APEH visszamenőlegesen kötelezettséggé tenni a becslést megelőzően is.

A legtöbb vagyonosodási ellenőrzésen a becslésre csak a jegyzőkönyvben kerül sor. Tehát az egész eljárás alatt a bizonyítási kötelezettség végig az adóhatóságon van. Teljesen jogszerűtlenek azok a jegyzőkönyvi kitételek, hogy „adózó nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy…”. Az APEH-nak nincs mérlegelési lehetősége a becslés előtt. Kétséget kizáróan kell bizonyítania. Az egyes jogágak közül az adójog a büntetőjoghoz hasonlít a leginkább. A különbség köztük elsősorban abban rejlik, hogy míg a büntetőjogban a felek, tanúk előadásának van elsődleges szerepe, addig az adójogban az okirati bizonyítás az elsődleges. Ki kell mondanunk, jelenleg az APEH szakmai kontroll nélkül működik. A szakmai kontroll feltételeinek biztosítása a Pénzügyminiszter törvényi kötelezettsége. Ehhez próbálok szakmai segítséget adni jelen írásommal. Nem az a megoldás, hogy fel kell felfüggeszteni a vagyonosodási vizsgálatokat, hanem rá kell kényszeríteni az adóhatóságot a törvények betartására. Az Alkotmánybíróság már számtalanszor kinyilvánította, hogy az APEH módszereknek, állásfoglalásoknak nincs kötelező érvényű ereje.

Angyal József 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkába járási költségtérítés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Közalapítvány nonprofit kft.-t hoz létre

Pölöskei Pálné

adószakértő

Rekultiváció (?) elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetÉs