adozona.hu
Miért lenne igazságosabb az új cégautóadó?
//adozona.hu/archive/20081008_cegauto_ado_vamosi
Miért lenne igazságosabb az új cégautóadó?
Tetszik
A rendszerváltást követően elég gyorsan kialakult a cégautó intézménye. A közvélemény ezalatt többnyire azt érti, hogy a cég tulajdonában lévő gépkocsit a dolgozó vagy a társaság tagja magáncélra (is) használhatja. Ezzel komoly jövedelmet juttat a magánszemélynek, hiszen a személygépkocsival kapcsolatos költségeket a cég az üzleti kiadásai között elszámolja (ezáltal csökkentve a nyereségadó alapját). Ez komoly juttatás, ha úgy tetszik, még egy munkabér. Gondoljuk el, mennyi jövedelem szükséges ahhoz, hogy az adó és járulékok levonása után maradó (nettó) jövedelemből kellene az autó árát, adóját, biztosítását, üzemelétetését fedezni. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.
A jelenséget persze a jogalkotó is észlelte, s a valóságnak megfelelően az ingyenes használatot a magánszemély által realizált jövedelemnek tekintette. Ez eddig rendben is lenne. Az azonban gyakorlatilag megállapíthatatlan, hogy ez a jövedelem mekkora. A bekerülési érték még valamilyen amortizáció alapján megbecsülhető, bár az itt is kérdés, hogy mennyi idő alatt „írják le” ténylegesen az autót.
Van, aki 2 év alatt beletesz 200 ezer kilométert, van, aki csak 30 ezret. Előre nem tudni, hogy hány ezer liter üzemanyagot fogyaszt a használó, sokat kell-e javítani stb. A törvény ezért egy egyszerűsített tételes átalányadózási rendszer alapján kéri a személyi jövedelemadó összegét. Az adóátalány nagysága függ a gépkocsi értékétől és korától. Alanya a cég, amely átháríthatja – mögöttes felelősségével – a használó magánszemélyre az adófizetést. Eredetileg ún. megdönthetetlen vélelmet állított fel a személyi jövedelemadó törvény. E szerint, ha a cégnek van személygépkocsija, azt bizonyára használják magáncélra is. Már a munkába járás is magánhasználatnak tekintendő, hát még ha a bölcsödébe viszi a gyereket is … ( a speciális kivételek mentesülnek ez alól az adó alól, mint például a rendőrautó, a halottas kocsi, a mentő).
Az Alkotmánybíróság a megdönthetetlen törvényi vélelmet nem tartotta összeegyeztethetőnek az alkotmánnyal. Emiatt a törvény ún. megdönthető vélelmet állított fel. Eszerint vélelmezhető a magáncélú használat, azonban ellenbizonyításnak helye lehet. Ennek leggyakrabban alkalmazott formája az útnyilvántartás, amelynek vezetésével bizonyítható, hogy az autót kizárólag üzleti (hivatali) célra használják. Az útnyilvántartás laza szabályaiból következően az abban foglaltak valóságtartalma csak különleges esetekben ellenőrizhető. Ilyen eset volt például az ügy, amelyben az útnyilvántartás szerint Budapestről ment Nyíregyházára, s „eközben” Siófokon tankolt az üzemanyagszámla szerint. Általában egy ügyesen vezetett útnyilvántartással szemben az adóhatóság nem képes ellenbizonyítást lefolytatni. Aligha véletlen, hogy az év vége fele több olyan hirdetést látni, hogy „útnyilvántartását számítógépes programmal elkészítem” (s a hirdető még csak felelősségre sem vonható, hiszen ő csak az ügyfél bemondása alapján adminisztrált, téved, aki azt hiszi, hogy ő adócsalás részese). A pénzügyminiszter által közölt adatok azonban sajátos jogalkalmazásról tesznek tanúbizonyságot. A társaságok tulajdonában mintegy 400 ezer autó található. Ezek közül negyvenvalahányezer után fizetnek szja-t. A különbség feltehetően nem kizárólag halottas-, rendőr-stb. gépkocsikból áll. Nyilván élnek, esetleg visszaélnek az útnyilvántartás vezetésével; a papír mindent elbír alapon.
A törvényhozók előtt fekvő javaslat ezen az anomálián kíván változtatni. Az szja-s cégautóadó megszüntetése mellet fel kívánnak állítani egy új adónemet, mégpedig a vagyonadó cégautóadót. E szerint a társaság tulajdonában lévő személygépkocsi után tételes vagyonadó fizetésére kötelezett lesz a társaság. Az adótétel nagyságát az autó életkora és vételára határozná meg. Annak érdekében, hogy a kétszeres vagyonadóztatás (gépjárműadó, cégautóadó) ne valósulhasson meg, a törvénytervezet megengedné azt, hogy a cégautóadóból levonhassa az adózó a gépjárműadót. E szabály fontos, mert enélkül azonos adótárgy azonos jogcímű kétszeres adóterhelése miatt alkotmánybírósági hatályon kívül helyezéssel számolhatna.
Az új adótétel némileg kevesebb lenne a mainál. Az a társaság, amely eddig nem volt igazán „kreatív” az útnyilvántartással, és fizette a régi adót, az most jól járhat. Amelyik nem, az bizony most többlet teherrel számolhat. Így van ez rendjén; megfelel, a „többen-kevesebbet fizessenek”. Ezzel az adóalap-szélesítéssel is csökkenhet a szürkegazdaság, miközben az eddig a tisztességgel fizető társaság kevesebbet fizet.
A beterjesztett törvényjavaslattal állítólag csak részben ért egyet a legnagyobb frakció. Ők az adótétel megállapításához szükséges értékkel nem törődnének, helyette az autó lökettérfogata lenne a meghatározó. Ha ez nem az egy egységre jutó adó emelését eredményezné (mint amikor a gépjárműadónál a súlyról tértek át a teljesítményre), akkor nem túl fontos változás. Bár egy vagyonadónál az értéket figyelmen kívül hagyni - legalábbis érdekes. A lökettérfogat meghatározó tétellé emelése inkább környezetvédelmi megközelítésre utal, ami kétségkívül lehet adópolitika által befolyásolható funkció. Csak akkor teoretikusan nem vagyonadóról beszélünk, hanem zöldadóról. Akkor viszont hiányzik a körből a magánszemélyek tulajdonában lévő, 2 milliónál is több személyautó. Vagy erre való a gépjárműadó? Tényleg, a gépjárműadó most vagyonadó vagy környezetvédelmi adó?
Vámosi-Nagy Szabolcs
Ernst&Young
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
