adozona.hu
Vagyonvizsgálatok: a nyilatkozat megtagadása és az elévülés
//adozona.hu/archive/20081001_nyilatkozat_elevules_vagyonosodasi_vizsga
Vagyonvizsgálatok: a nyilatkozat megtagadása és az elévülés
Mi történik, ha megtagadjuk a nyilatkozatot vagyonvizsgálatnál? Mi nem szerepelhet és hogyan a nyitómérlegben? Olvasóink kérdéseire Vágyi Ferenc Róbert, a MOKLASZ alelnöke válaszol.
Az adóhatóság úgy kezdi vizsgálatot, hogy már a kiválasztásnál feltérképezik az adózó vagyontárgyait az ingatlan-nyilvántartásból, a gépjármű-nyilvántartásból és más adatokból. Ezen kívül megnézik azt is, hogy kinek milyen cégekben van részesedése, mennyi az ezekben a cégekben lévő tagi kölcsön állománya. Bekérik a pénzintézetektől a folyószámla-kivonatokat az elmúlt 5 évre visszamenőleg és megnézik a biztosítók adatszolgáltatásait is a fizetett biztosítási díjakról, befektetésekről. Amennyiben az adózó nem nyilatkozik, akkor a megélhetés és a rezsi költségeit megbecsülik a KSH-norma alapján. Alapvetően az adóhatóságnak van egy kockázatelemző programja, amely – a fentiek alapján – elég jól meg tudja ítélni, milyen sikerrel vághatnak bele egy vagyongyarapodásos vizsgálatba a kijelölt adózónál. Tehát alapvetően nem számíthat ilyen vizsgálatra az átlagember, akinek van egy régi családi ház, egy autója és munkahelye. Az eddig elvégzett vizsgálatok döntő hányada a mikro-, kis-, középvállalkozók közül került ki, illetve feljelentés alapján lettek kiválasztva.
Most van folyamatban egy ellenőrzésem és azt szeretném megtudni, hogy a vizsgált év első napján ha úgy nyilatkoztam, hogy nem volt megtakarításom, de egy kft. ben tagi kölcsön nyitó egyenleg van 10 ezer forint összegben, akkor a vagyonmérleg nyitóadatai közt az ellenőr szerepeltetheti-e ezt a 10 ezer forintot negatív előjellel vagy a nyitó adat csak nulla forint lehet?
Amennyiben az ellenőrzés kezdő évének nyitó egyenlegét kívánjuk meghatározni, akkor ott csak és kizárólag az adózó által előadott és az adóhatóság által elfogadott összeg szerepelhet. Nyilvánvalóan nem szerepelhet mondjuk pl. egy 2002. évi ellenőrzés esetén egy 2001. évben a saját cégbe betett tagi kölcsön – 2002. január 1-jén – nyitóadatként negatív előjellel, hiszen azt az adózó még 2001-ben fizette be. De az is igaz, hogy hiába állítja az adózó, hogy neki 2002. január 1-jén 10 millió forint megtakarítása volt, amit otthon tartott, ha ezt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, akkor – a jelenlegi gyakorlat szerint – az adóhatóság nem fogja elfogadni.
Egy vagyonosodási vizsgálat esetén mi a helyzet az 5 évnél jóval régebben szerzett vagyonnal. Tudomásunk szerint a bizonylatok elévülési ideje 5 év, tehát ezen túl nem vagyunk kötelezhetőek azok felmutatására. Ha tételezzük fel 17 évvel ezelőtt nyertem 50 millió forintot lottón, és azt az elmúlt évig a "párnámba varrva" őriztem, akkor is úgy fogadja el az APEH forrásként, ha dokumentálni tudom, mert azt mondja, hogy "nem életszerű" 5-öst nyerni a lottón maga nem életszerű, még akkor sem, ha dokumentálva van. Ez nagyon ellentmondásosnak tűnik. Mit tehetünk? Nem törvényellenes ez?
A bizonylatok megőrzési idejére vonatkozó elévülési szabály szerint a bizonylatokat az adótörvények szerint 6 évig kell megőrizni. Valóban nem kell rendelkeznem ettől régebbi (7-17 évre visszamenőleges) bizonylatokkal. Ha a vagyontárgyaim is az elévülési idő előtt kerültek a tulajdonomba, akkor nincs semmi probléma. Probléma akkor áll fenn, ha a vagyontárgyakat az elévülési időn belül, tehát az utóbbi 6 évben szereztem, de a vagyonom fedezete ezt megelőző időből származik. Erre vonatkozóan a jogszabály csak a „hitelt érdemlő” bizonyítást írja elő, azonban az adóhatósági és a bírósági gyakorlat erre vonatkozóan csak okirati bizonyítékokat fogad el, mert minden egyéb eset „nem életszerű”.