Áfakulcsok változtatása: melyik elképzelés a nyerő?

2008.08.10., 13:21 Frissítve: 2008.08.10., 13:33

Tetszik

Az áfarendszer átalakítása aligha hozza meg a várt eredményt, akár szociális indíttatásból, akár a bevételnövelés szándékával vágnak bele - állítja cikkünk szerzője, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.

Szinte mindenkinek van valami jó ötlete az általános forgalmi adó (áfa) kulcsaival kapcsolatban: ki növelni, ki meg csökkenteni javasolja. Megjelentek ötkulcsos áfarendszer kialakítását célzó - Matolcsy György, a Fidesz egyik vezető gazdaságpolitikusa nevéhez fűződő - elképzelések is. Az utóbbit az Európai Unió jelenlegi előírásai nem teszik lehetővé, hiszen ezek az általános áfamérték mellett csupán két kedvezményes kulcs alkalmazására adnak módot. Az is valószínű, hogy a jövőben sem lesz lehetőség a kulcsok számának a növelésére, mivel a tagállamok többsége éppenséggel a csökkentésükre törekszik, márpedig egy uniós adóügyi szabály megváltoztatásához valamennyi tagország egyetértése szükséges. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ötkulcsos javaslat azt a politikai igényt tükrözi, hogy a magyar áfarendszerben is jelenjenek meg (ismét) a szociális szempontok, ahogyan az a legtöbb EU-országra jellemző. Ebben az értelemben ez a felvetés nagyon hasonlít arra az ellenzéki törvényjavaslatra, amely csökkentené az alacsonyabb jövedelmű rétegek fogyasztói kosarában nagyobb súllyal szereplő, az utóbbi időszakban - a világpiaci árhatások következtében - különösen nagymértékben megdrágult termékcsoportok, elsősorban az energia és élelmiszer áfakulcsát.

Szűken vett közgazdasági megfontolások alapján nyilvánvalóan érdemesebb a szociális szempontokat inkább a fogyasztáshoz kapcsolódó adókban, mint a jövedelemadók erős progresszivitásában érvényesíteni, mivel az utóbbi jó eséllyel a teljesítmények visszafogásához, s ezzel a hazai gazdaság versenyképességének romlásához vezet. A fogyasztási adók szelektivitása esetén ilyen hatás nincs.

Az is tény, hogy jelenleg mindössze egyetlen tagállama van az EU-nak, ahol az élelmiszerek áfája magasabb (Dániában, 25 százalék), mint Magyarországon, és egy másik (Bulgária), ahol azonos az itthoni 20 százalékkal. Ausztriában például a 20 százalékos általános áfakulcs mellett mindössze 10 százalékkal áfáznak az alapvető élelmiszerek, Írországban pedig 0 százalékos kulcs érvényes az alapvető élelmiszerekre és a gyerekruhákra.

A teljes cikket olvassa el a HVG-ben!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.