Szabadság: jár mindenkinek, kifizetni nem lehet

Megosztás Tetszik

A vezető köztisztviselőknél, az államtitkároknál és a minisztereknél sem váltható meg pénzben a ki nem vett szabadság, de ha jogviszonyuk megszűnik, akkor kifizetik nekik az addig felhalmozódott napokat - közölte a kormányszóvivő.

Daróczi Dávid kiemelte, hogy a miniszterek szabadságolási szabályai nem változtak az elmúlt 11 évben, ma is ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint például az Orbán-kormány idején. Tájékoztatása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény a felelősséggel arányosan állapítja meg a szabadságot: az osztályvezetőknek például 36, a főosztályvezetőknek 38, a szakállamtitkároknak pedig 40 nap szabadság jár egy évben. 

Mint mondta, ehhez igazodott a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény, amelyik egyetlen nappal sem biztosított több szabadnapot a legfelsőbb szintű, politikai tisztséget betöltő vezetőknek, mint például a hierarchiában alattuk dolgozó szakállamtitkároknak: éppen úgy 40 nap szabadság jár nekik is. Ezt a szabályozást vette át kilenc évvel később az állami vezetőkre vonatkozó törvény, amely nem is növelte és nem is csökkentette a minisztereknek kiadható szabadnapok számát - közölte. 

Daróczi Dávid hangsúlyozta: a vezetők számának csökkentése és a szabadnapok számának változatlanul hagyása együtt azt jelenti, hogy jóval kevesebbe kerül az adófizetőknek a Gyurcsány-kormány gyakorlata. Hozzátette: még akkor is igaz ez, ha egy vezető nem veszi ki a szabadságát, hanem a munkaviszony megszűnése után kapja meg annak ellenértékét. Nemcsak azért, mert az Orbán-kormány idején dupla annyi vezető volt, hanem mert a gyakorlat is pontosan ugyanaz volt akkor, mint ma: a felhalmozott szabadságokat a munkaviszony végén fizették ki - hangoztatta. 

A kormányszóvivő példaként említette, hogy szabadságmegváltás jogcímén Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere 2,2 millió forintot, Deutsch Tamás volt ifjúsági és sportminiszter pedig majdnem 1,7 millió forintot kapott a 2002-es kormányváltáskor. Szabadságmegváltás tekintetében mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak: a benzinkutasra, a bolti eladóra és az állami vezetőre, a magánszektor munkavállalóira és a köztisztviselőre egyaránt - szögezte le Daróczi Dávid. Emlékeztetett arra, hogy a Munka törvényköve és a köztisztviselői törvény kimondja, az éves szabadságot lehetőleg az adott évben ki kell adnia a munkáltatónak, de ha erre bármilyen okból nincsen lehetőség, a szabadság nem veszhet el. 

Daróczi Dávid kitért arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a jogviszony fennállása alatt a szabadság kiadására vonatkozó igény nem évül el, azt kötelező pénzben megváltani. A részletekről azt mondta, a szabadságmegváltás összegét a ki nem adott szabadnapok száma és az adott állami vezetőnek a jogviszony megszűnésekor irányadó - a törvényben meghatározott mértékű - illetménye, vagyis átlagkeresete határozza meg. Megjegyezte: mivel nem lehet tudni, hogy 2010-ben, a kormány mandátumának lejártakor kinek mennyi szabadnapja lesz, és mekkora az átlagkeresete, hitelesen csak a múltra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. 

Példaként említette, hogy a kormány legutóbbi átalakításakor távozó minisztereknek közül Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszternek 55 nap szabadság fejében 3,2 millió forint, Fodor Gábor volt környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 5 nap szabadság fejében 295 ezer forint, Kákosy Csaba volt gazdasági és közlekedési miniszternek 11 nap szabadság fejében 648 ezer forint járt. A vezető köztisztviselők, az államtitkárok és a miniszterek helyzete kettős: nem lehet ugyanis kényszerszabadságra küldeni őket, mert a munkájukra nyáron is szükség van, ugyanakkor a szabadság nekik is jár. A kormányszóvivő elmondta: Veres János pénzügyminiszternek van a legtöbb ki nem szabadnapja, összesen 90. Őt követi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, akinek 81 felhalmozódott szabadnapja van.