Milyen adó- és illetékhatásai vannak a tőkerendezésnek?

2008.04.14., 11:38 Frissítve: 2008.04.14., 11:38

Tetszik

Éves könyvvizsgálat során merülhet fel: ha az adott évi veszteség miatt a saját tőke túl alacsonnyá vagy negatívvá válik, szükségessé válhat a tőkehelyzet rendezése, aminek adókövetkezményei lehetnek - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevelében.

Társasági jogi szempontból a társaságnak vizsgálnia kell, hogy nem csökkent-e a saját tőke mértéke a jegyzett tőke fele, illetve kétharmada alá (kft., illetve zrt. esetén), vagy pedig a törvényi minimális jegyzett tőke mértéke alá. Amennyiben igen, a társaság vezető tisztségviselői kötelesek a taggyűlés összehívására, ahol a tagoknak dönteniük kell a társaság tőkehelyzetének rendezéséről.

Alacsony vagy negatív saját tőke esetén a társaság által felvett nem banki kölcsönökön elszámolt kamatráfordítás része vagy egésze társasági adóalapnövelő tétel az alultőkésítési szabály következtében.

Tőkeemeléssel a társaság számviteli eredménye nem változik. Amennyiben azonban a társasággal szembeni követelés elengedésére, vagy a társaság tartozásának átvállalására kerül sor, mindkét esetben rendkívüli bevétel merül fel.

A tartozásátvállalással, kötelezettség-elengedéssel történő tőkerendezésnek a PwC szerint több adókövetkezménye is lehet.

A kölcsön elengedése és a tartozásátvállalás csak az ügyletet követő évben javítja az alultőkésítés szempontjából figyelembe vehető saját tőke értékét, mivel annak csak az eredménytartalék része, a mérleg szerinti eredmény még nem.

A társaság adóalapjának úgy a kölcsön elengedése, mint a tartozásátvállalás miatt elszámolt bevétel nem része, mert az adózó jogosult annak összegével az adóalapot csökkenteni, amennyiben a kölcsönt elengedő nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ugyanakkor az úgynevezett minimum-adóalapnak a rendkívüli bevételként elszámolt mindkét ügylet a része.

A különadó-alapot növeli a kölcsönelengedés, míg az ellenérték nélküli tartozásátvállalás nem.

2008. január 1-jétől a kölcsön elengedését ajándékozási illeték terheli. Az illeték mértéke progresszív, általános esetben az elengedett kölcsön összegének 21-40 százaléka, egyszemélyes társaság tulajdonosa által elengedett kölcsön esetén pedig a kölcsön 11-21 százaléka. Mivel az illeték megfizetésére a vagyonszerző köteles, így az adóhatóság abban az esetben is megállapíthat illetékfizetési kötelezettséget, ha a követelést külföldi társaság engedi el - figyelmeztet a PwC.

A tanácsadó cég szerint kérdéses, hogy tartozásátvállalás esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, mivel a tartozásátvállalásra nem illik rá az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alatt leírt egyik tényállás sem.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.