adozona.hu
Elmaradhat-e a nyugdíj a járulékfizetés ellenére?
//adozona.hu/archive/20080407_nyugdij_tb_bevetel
Elmaradhat-e a nyugdíj a járulékfizetés ellenére?
Tetszik
Előfordulhat-e, hogy nullás mezőgazdasági őstermelő ne kapjon majd nyugdíjat, mert jövedelme - a költségek levonása után - 0 forint. Hogyan és mi alapján kell számolni, és milyen kötelezettségei vannak? Futó Gábor, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
A kérdés nyitja: az előző évi – mezőgazdasági őstermelésből származó – bevétele (és nem a jövedelem!) eléri-e a hétmillió forintot vagy sem!
Az első verzió
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladta a hétmillió forintot a minimálbér alapulvételével
- 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot [amelyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási és 5 százalék az egészségbiztosítási járulék (ez utóbbin belül: 4,5 százalék a természetbeni- és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék)];
- 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot [magánnyugdíjpénztár tag (pályakezdők!) esetén: csak 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat];
- 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot (amelyből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) köteles fizetni.
Ezáltal teljes nyugdíjjogosultság keletkezik, az őstermelő évente 365 nap nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez, a nyugdíj alapját képező havi jövedelem a minimálbér összege.
A második verzió
Az mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben az e tevékenységéből származó bevétele nem haladta a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után köteles 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A havi járulékalap az így számított előző évi őstermelői bevétel 1/12-ed része. A járulékalap tehát ebben az esetben is meg van határozva: havonta az őstermelői bevétel 20 százalékának 1/12-ed része. Ez után azonban mindössze 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni (ami magában foglalja az egyébként 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot is!). Emellett az egyébként 6 százalékos egészségbiztosítási járulékból csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot viszont nem. Ez kétséget kizáróan megoldja e személyek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát [ezáltal érvényessé válik TAJ - kártyájuk], de pénzellátásra (terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) továbbra sem szerezhetnek jogosultságot. A nyugdíjkilátások terén azonban akadnak problémák!
Példa
A mezőgazdasági őstermelésből számított előző évi bevétel (nem jövedelem!) 1 035 000 forint. Ennek 20 százaléka: 207 000 forint, 1/12-ed része (havi járulékalap): 17 250 forint. E 17 250 forintos járulékalap után az említett járulékokat megfizetni (igaz negyedévenként, de tb. jogilag havi ellátási alapot kell számítani). E havi 17 250 forint
- 9,5 százaléka, azaz 1 639 forint a havi nyugdíjjárulék összege,
- magánnyugdíjpénztári tag esetén csak 7,2 százalék, azaz 1 242 forint a nyugdíjjárulék, de ilyenkor van 2,3 százalékos tagdíj is, amelynek összege 397 forint (mindösszesen ez is havi 1 639 forint),
- 4 százaléka, azaz 690 forint a havi természetbeni egészségbiztosítási járulék összege.
Vizsgáljuk meg, milyen nyugdíjban reménykedhetünk e járulékok ellenében:
a) A nyugdíj kiszámításánál a mezőgazdasági őstermelő éves bevételének 6 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény [Tny.] 22 § (1) bekezdés i) pont.] A példabeli 1 035 000 forint 6 százaléka, azaz 62 100 forint az éves nyugdíjalapul szolgáló jövedelem. Ebből bizony nem lesz nagy összegű nyugdíj, ha lesz, mert:
b) ha valaki magánnyugdíjpénztár tagja, akkor még az a) pont szerint számított nyugdíjának is elveszíti 25 százalékát, ugyanakkor a példabeli havi 397 forintos tagdíjbefizetésből sem keletkezhet „eget verő” havi járadékszolgáltatás.
c) 2008. január 1-jétől a most tárgyalt mezőgazdasági őstermelőre is alkalmazni kell a Tny. 39. §-ának arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályait. Amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ilyen esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy:
c/1. meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra számított minimálbér összegét,
c/2. ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani a ca) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c/3. az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával (ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni).
A biztosítási időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap(ok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.
Példa, számítással
A havi járulékalapot képező jövedelem 17 250, éves szinten 207 000 forint. Az erre az időszakra számított minimálbér összege [69 000 forint x 12 =] 828 000 forint. Az adott időszakra a nyugdíjjárulék köteles jövedelem kevesebb, mint az erre az időszakra vonatkozó minimálbér, ezért 207 000 : 828 000 = 0,25. Az így kapott hányadot meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. 0,25 x 366 nap = 92 nap! Így 2008. évre nem 366, hanem csak 92 nap szolgálati időt szerzünk! Ezt a 92 napot köteles a mezőgazdasági őstermelő feltüntetni saját magáról a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon is!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
