adozona.hu
Vámosi és az adóreform: kíváncsian várom a kormányzati téziseket
//adozona.hu/archive/20080114_versenykepesseg_kommentar_vamosi_adorefor
Vámosi és az adóreform: kíváncsian várom a kormányzati téziseket
Tetszik
Gazdasági Versenyképességi Tanács. A köztudatba Versenyképességi Kerekasztal elnevezéssel berobbant szervezet tagjai olyan személyek, akik a gazdasági élet különböző pontjain tevékenykednek. Társadalmi bizottság, a kormányfő felkérésére jött létre azzal a feladattal, hogy a 2009-es bevezetésű „adóreformra” tegyen javaslatot. A bizottság lanyha intenzitással, több mint fél év múlva, elnagyolt elképzeléssel állt elő - legalábbis, ami a sajtóban megjelent.
Volt már ilyen bizottság, nem is olyan régen. 2005 elején kérte fel az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor a gazdasági élet egyes szereplőit hasonló kérdés körben. A „tagság” választásánál tudatosan mellőzték a közigazgatást, az adóigazgatás szerepe csupán a „számolásra”, az adatok biztosítására korlátozódott. A feladat: az adórendszer korszerűsítése, egyszerűsítése volt „nullszaldósan”, vagyis úgy, hogy az adóbevétel ne csökkenjen. A kötetnyi javaslatból aztán nem ment át semmi, illetőleg ami megvalósult, az nem az adóreform bizottság által javasolt módon történt. Az indítvány ugyanis az áfa egykulcsossá tételét a távoli jövőbe (az euró bevezetését megelőző harmadik évre) tervezte. Ezt a kormányzat soron kívül, két lépcsőben bevezette, s ez az intézkedés is azokhoz a döntésekhez sorolható, amelyek növelték az államháztartási hiányt.
Visszatérve a mostani „kerekasztalhoz”, a javaslatok zöme nem okozott meglepetést, hiszen kézenfekvők. A magyar gazdaság versenyképességét erősítené egy olyan típusú adószerkezet-váltás, amelynél a munkaerőt terhelő társadalombiztosítási járulékot érdemben (a javaslat szerint 8-10 százalékkal) csökkentenék, a havi 1950 forintos járulékot megszüntetnék, a kieső bevételt pedig az áfa emelésével lehetne pótolni. Azt nem tudni, hogy az áfát mennyivel kellene emelni ahhoz, hogy a másik oldalon kieső társadalmi bevétel ne hiányozzon. Az áfa egy százalékpontos emelése kb. 100 milliárd forint bevételt hozhat, az inflációt viszont 0,6 százalékkal megemeli. Az inflációt pedig nagyon kell figyelnünk, mert egyik mutatója az euróhoz csatlakozás feltételrendszerének. Az meg igazán meglepő, hogy a lényegében egykulcsos áfarendszerünket félretéve visszaállítanák a kétkulcsos rendszert (16-18 százalékos kulcs az élelmiszerekre és a munkaigényes szolgáltatásokra).
A különadót beépítenék a társasági adó kulcsba, vagyis ennek az adónemnek az ideiglenes jellegét formailag is véglegesítenék. Az adóalap- és adókedvezmények túlnyomó többségét megszüntetnék, amivel elvileg mindig mindenki egyetért. A gyakorlatban pedig azok nem fogadják el a konkrét kedvezmény-szűkítést, akiket az adott lépés éppen érintene.
A minimumadót fenntartanák azzal, hogy az később, a vállalkozás nyereségessé válásakor levonható a társasági adóból. Az amerikai rendszer átvétele azt hiszem, szakmai szempontból támogatható. A kisadók megszüntetését szorgalmazzák alighanem a teljes vállalkozói kör egyetértésével (2008-tól egyébként már négyféle bagatell-adót temetünk, bizony, ez a folyamat még bővíthető.). A most elfogadott, 2009-től hatályos ingatlanadót (értékalapú) viszont nem vezetnék be.
A legmeglepőbb az egyszerűsített vállalkozói adó módosítása, fenntartása. Ennek a furcsa, komplexnek, hibridnek is csúfolt adónemnek a megszüntetése abszolút indokolt. Ehelyett a tekintélyes társaság (?) azt úgy őrizné meg, hogy az evázó vállalkozásnál minden maradna a régiben, „csupán” az áfa-pozíciójuk alanyi adómentessé alakulna át, s az eva kulcsa 25 százalékról 10 százalékra csökkenne. Vajon mit szólna Brüsszel évi 25 millió forintos áfa alanyi-mentességhez? Úgy látszik, az önálló szellemi vállalkozások (akiknek kedvez a rendszer) lobby-ereje még a nagyvállalkozókat is (nemcsak a politikát) elérik… Hát szívük-joguk…
Az egészben az az érdekes, hogy semmilyen számítás nem látott napvilágot. Azt ugyan hangsúlyozzák, hogy a javaslat egységes; részenként (mazsolázva) nem valósítható meg, de hogy az együttes elfogadás miként érinti a közismerten rossz államháztartási helyzetet, arról nem szivárgott ki információ. Lehet, hogy nincs is ilyen számítás? Anélkül pedig aligha vehető komolyan az elképzelés, hiszen éppen egy dologról feledkezik meg; az adó elsődleges funkciója a társadalmi közös kiadások (ideértve a korábbi államadósság törlesztését is) fedezetét kell biztosítania! Enélkül az elképzelés közelít a jóslás kevésbé tudományos intézményéhez.
Azért nem kell megijedni. 2005-ben már láttuk, hogy a „kívülállók” (Adóreform Bizottság) véleményét mennyiben és hogyan hasznosítják a kormányzati intézkedésekben. Valószínűleg ez lesz a kerekasztali „megbonthatatlan javaslat-csomag” sorsa is. Sokáig nem kell várni, mert a kormányfő ígérete szerint a 2009-es adóváltozási elképzeléseket 2008 januárjában közzéteszik. Én mindenesetre kíváncsian várom a kormányzati téziseket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
