A Fidesz nem támogatja az áfatörvény javaslatát

Megosztás Tetszik

Az általános forgalmi adó (áfa) a magyar adórendszer meghatározó eleme, 2008-ban a mintegy 13 ezer milliárd forintra rúgó államháztartási kiadás egy-hatodát, több mint 2100 milliárd forintot az áfa-befizetések fedezik - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára expozéjában, az áfáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén. Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka szerint az új jogszabály nem orvosolja a magyar gazdaság alapvető bajait.

A benyújtott törvényjavaslat eleget tesz Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének és a kormány szándékai szerint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását szolgálja, hogy az adóbevételek növekedjenek, a gazdaság tisztuljon és mindennek eredményeként 2009-ben, az adórendszer átfogó átalakítása keretében bizonyos adóterhek esetében már a mértékek csökkentésére is sor kerülhessen - mondta Tátrai Miklós.  

Az áfakulcsok nem változnak, az általános kulcs továbbra is 20 százalék, a kedvezményes mérték 5 százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások besorolása is, az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése valamint az adócsalás visszaszorítása érdekében ugyanakkor számos módosítást is tartalmaz - mondta Tátrai Miklós.

Az államtitkár a kedvező változások között említette, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 4 millióról 5 millió forintra emelkedik. A csoportos adóalanyiság kiterjesztése az államtitkár szerint jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket (jelenleg csak hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatják). Kedvező változás, hogy a csoportba tartozó tagoknak ezután nem kell saját bevallást készíteniük, a csoport vallja be és fizeti meg az adót. 

Az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó árrés adózás a mostaninál szélesebb körben válik alkalmazhatóvá, azaz nem csak utazási irodák, hanem minden ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó adóalany alkalmazhatja. Megszűnik az a szabály, amely tiltja az adóhatósági bejelentkezés előtti beszerzések után megfizetett áfa levonását, ami most alapvetően a bejelentkezést elmulasztó külföldi cégeket sújtja.

Az áfa visszaigénylésének nem lesz feltétele meghatározott adóalap elérése, vagy tárgyi eszköz beszerzése, ez a negatív adóösszeg nagyságától és a beszerzések pénzügyi rendezésétől függ - mondta az államtitkár. Megszűnnek a bolti kiskereskedelemre vonatkozó külön szabályok, amit korábban a többféle áfakulcs indokolt. Egyszerűsödnek a számlázási szabályok: lehetővé válik a gyűjtőszámlázás, egyszerűsödik a helyesbítő számla. 

A feketegazdaság kifehérítését célozza a fordított adózás kiterjesztése egyebek mellett az ingatlanértékesítésre, az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésre. E körben nem a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó fogja megfizetni az áfát, hanem a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő - mondta Tátrai Miklós. 

A fiktív adóalanyiság visszaszorítása érdekében láncértékesítés esetén a láncban részt vevők számára egyetemlegessé válik az adófizetési kötelezettség, ha a lánc résztvevői kapcsolt vállalkozások. Ha közülük valamelyik nem fizeti meg az áfát, a lánc bármelyik tagján követelheti az adóhatóság.

Az ingatlanértékesítés körében fő szabály marad az ügylet adómentessége, azaz áfát nem kell fizetni és nem lehet levonni. Az adózó azonban a jövőben dönthet úgy, hogy az ingatlanértékesítést adóköteles ügyletként kezeli, ebben az esetben az áfa-fizetési kötelezettség mellett a levonási jog is megilleti. A jövőben áfaköteles lesz az építési telek és a két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése. Akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha magánszemély értékesít építési telket és két évnél nem régebbi ingatlant, mégpedig két naptári éven belül négyet: ekkor a negyedik értékesítés adóköteles. Jelenleg a magánszemélyeknek csak akkor kell az ingatlan értékesítése után áfát fizetni, ha az ingatlanértékesítés üzletszerűen történik. Ez nem változott, de az üzletszerű értékesítés definíciója bekerült az áfatörvénybe, a különböző értelmezések elkerülése érdekében - mondta az államtitkár.

Az új áfatörvény nemcsak az Európai Unió által igényelt jogharmonizációt szolgálja, de a versenyképesség javítását is - jelentette ki Kékesi Tibor. Az MSZP vezérszónoka emlékeztetett arra, hogy a magyar áfatörvény 1987-ben születetett, és 1992-ben nyerte el mai tartalmát. A javaslat az alanyi adómentesség határát 4 millió forintról 5 millióra emeli, egy másik paragrafus pedig kiterjeszti a csoportos adóalanyiságot, amely a nagyvállalkozások számára lehetővé teszi, hogy konszolidált módon teljesíthessék az áfafizetést - jelezte a kedvező változásokat Kékesi Tibor.

A Fidesz vezérszónoka szerint a törvényjavaslat alapvető hiányossága, hogy sem a makro-, sem a mikrogazdaság szintjén nem készült hatásvizsgálat. Dancsó József felvetette azt is, hogy a 2008. évre tervezett áfa-bevétel 7,9 százalékkal több a 2007. évben prognosztizáltnál, miközben az infláció tervezett mértéke 4,5 százalék, a végső fogyasztás pedig várhatóan stagnál. Az ellenzéki párt nem támogatja a törvényjavaslatot - jelezte a Fidesz vezérszónoka.

"Annak idején amikor 25 százalékról húszra csökkent Magyarországon az áfa általános mértéke (...) vérző szívvel értettem egyet" - mondta a szocialista Szanyi Tibor. Mint mondta, akkor azért volt erre szükség, mert a környező országok alacsonyabb áfaszintje mérhetetlen elszívó hatást fejtett volna ki. A következő években viszont legfeljebb kismértékű csökkenést tud elképzelni, mert a jelenlegi szinttől való nagyobb eltérés a magyar gazdaság szempontjából kockázatos lenne.

A kereszténydemokrata Firtl Mátyás azért bírálta a kormányt, mert 2006 óta lehetőség lenne bizonyos élőmunka alapú szolgáltatásokra ötszázalékos áfát kivetni, de a kabinet nem élt ezzel az Európai Bizottság által felajánlott lehetőséggel. 

Balogh József (MSZP) az ellenzéki képviselők felvetéseire úgy reagált, hogy jó lenne az áfakulcsok kapcsán bizonyos ésszerűsítéseket végrehajtani. Ennek ellenére úgy látja, hogy a szorító pénzügyi kényszer miatt ennek néhány éven belül aligha van realitása - tette hozzá.    

A mezőgazdaságot érintő kihívásokra reagált Kékkői Zoltán (Fidesz). Véleménye szerint a javaslat sem az őstermelők sem a fogyasztók érdekeit nem szolgálja. A képviselő úgy gondolja, a mezőgazdasági vállalkozásoknak egy ilyen jövedelem nélküli év után több, az Európai Unió által is lehetővé tett támogatásban kellene részesülniük. A képviselő szót emelt néhány élelmiszer, például a tőkehús kedvezményes, ötszázalékos kulcsba sorolása mellett.

A vita további részében fideszes képviselők élesen bírálták a törvényjavaslatot: mint mondták, nemcsak tartalma, hanem erkölcsisége miatt is elfogadhatatlan. László Tamás (Fidesz) úgy fogalmazott: Veres János személyében olyan pénzügyminiszter terjeszti a parlament elé a javaslatot, aki "rablóból lett pandúr". Az adócsaló tudja, milyen kiskapukat kell bezárni - tette hozzá a Fidesz képviselője. Az ellenzéki honatya megjegyezte, hogy emiatt nem hiteles a törvényjavaslat. László Tamás szerint ugyan az előterjesztés átfogó jellege és EU-s jogszabályokhoz történő illeszkedése dicséretes, erkölcsi háttere azonban megkérdőjelezhető, tartalma pedig oda vezet, hogy nő az adóterhelés.

Erre reagálva az MSZP-s Keller László úgy fogalmazott: egy olyan párt képviselője nevezte adócsalónak a pénzügyminisztert, akinek a pártja tökéletesítette az adócsalást. A szocialista képviselő hozzátette: a törvényjavaslat segítségével visszaszoríthatóvá válik az előre tervezett adócsalás.

A Fidesz képviselői azonban más miatt is bírálták és elfogadhatatlannak nevezték a kormány előterjesztését. Bányai Gábor (Fidesz) azt mondta: a lakosság terheit növeli, hogy a szennyvíz-beruházások kiesnek a kedvezményes áfakörből.

Ékes Ilona (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat bizonytalanságot gerjeszt az adózók és az adóhatóság körében. Példaként egy olyan paragrafust említett, amelyet különbözőképpen lehet értelmezni. Így - tette hozzá a fideszes képviselő - máshogy értelmezhetik a jogszabályt a zalai, és máshogy a Borsod megyei adóhatóságnál.

Püski András ugyancsak azok közé a fideszes felszólalók közé tartozott, akik a törvényjavaslatot bírálva káros hatásairól beszéltek. A honatya szerint az áfatörvény-javaslat elfogadása esetén tönkreteszi a versenyképességet. Ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképesek legyenek, kiszámítható gazdasági környezet, vállalkozásbarát adórendszer, kedvezményes forrásbevonás és az innovációs technika alkalmazása szükséges - mondta Püski András.

A fideszes hozzászólókkal szemben a szocialisták azt emelték ki, a törvényjavaslat visszaszoríthatja az adócsalást, és segíthet a gazdaság kifehérítésében. Göndör István (MSZP) emellett arra is rámutatott, a javaslat nem jelent adónövekedést, és nem változtatja meg az adóterheket. Ha az áfát emelnénk, tovább mélyülne az adófizetési képesség és a teherviselés közötti szakadék - hangsúlyozta a szocialista képviselő. Frakciótársa, Demendi László arról beszélt, hogy emelkedik az alanyi adómentességre vonatkozó értékhatár.

Pettkó András (MDF) az általános vita végén azt hangsúlyozta: fontolják meg a képviselők az MDF javaslatát az egykulcsos adórendszer bevezetéséről.

Kékesi Tibor (MSZP) megjegyezte, hogy az általános vitát személyeskedő elemek tarkították. Pettkó András hozzászólására válaszul azt mondta: érdemben egykulcsos a magyar áfarendszer. Kiemelte: az MSZP támogatja az áfáról szóló törvényjavaslatot, mert, mint mondta, a 2008. év a vállalkozások számára a stabilitást kell, hogy jelentse.

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára zárszavában annak a véleményének adott hangot, hogy nem alakult ki érdemi vita a benyújtott törvényjavaslatról. Az ellenzéki hozzászólók jelentős része pedig ki sem ejtette azt a szót a vitában, hogy áfa - tette hozzá.

Az államtitkár szerint az áfáról szóló törvényjavaslat két célt szolgál: az egyik cél, hogy a tizenöt éve hatályban lévő törvényt a kormány újrakodifikálja, és készüljön egy, tartalmában alig változó, de sokkal áttekinthetőbb törvény, amely könnyebbé teszi a magyar vállalkozások életét. A másik cél, hogy a feketegazdaság elleni fellépés kapcsán olyan új intézkedéseket, új adózási módokat vezessen be a kormány, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság fehéredjen - tette hozzá.

Mint megjegyezte, az ellenzéki hozzászólások jelentős része az áfakulcsok csökkentését és a versenyképesség javítását állította párhuzamba. Az államtitkár véleménye szerint nem az a magyar vállalkozások fő problémája, hogy mekkora az áfa kulcsa Magyarországon, hanem szerinte a versenyképességben is sokkal nagyobb problémákat jelent az, hogy a versenyben sokan tisztességtelenül vesznek részt, többek közt nem fizetnek adót. Tátrai Miklós közölte azt is: 2008-ban nem lesz áfateher-növekedés. Hozzátette: 2008-ban valamivel több mint öt százalékkal nőnek az áfa-bevételek 2007-hez képest.

Áder János, az országgyűlés fideszes alelnöke az általános vitát lezárta.