Lázár a vasútfejlesztési programról és Márki-Zayról

Megosztás Tetszik

Tízéves, a pályafelújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium – közölte Lázár János tárcavezető a Rádió7 Közös nevező című műsorában csütörtökön.

Lázár János hangsúlyozta, ehhez beruházásokra, valamint saját vasúti járműiparra van szükség. Ez azonban olyan terület, amelybe érdemes invesztálni, hiszen 5 millió ember közlekedéséről van szó, másrészt egy új iparág is felépíthető.

A politikus úgy fogalmazott, jelenleg nincs pénz a költségvetésben a vasúti konszolidációs és fejlesztő munkára. Uniós források bevonásával és akár pénzpiaci eszközökkel előteremthető lenne a szükséges összeg, amelynek nagysága elérheti a 6 ezer milliárd forintot. Addig azonban a balesetmentes napi működés biztosítása a cél – közölte.

Az elmúlt egy esztendőben nemcsak a késések aránya nőtt, hanem annak kockázata is, hogy baleset következzen be – mondta a miniszter, elnézést kérve azoktól, akik a közelmúltban balesetet szenvedtek vagy akiknek a késések, kimaradások okoztak kellemetlenséget.

Lázár János kifejtette, a járvány alatt jelentősen visszaesett az utasszám, de az utóbbi fél évben érdemben nőtt a tömegközlekedés iránti igény. 2022-ben a kormány úgy döntött, a vasúti közlekedésben a főváros környékére koncentrálja az erőforrásokat, ehhez pedig munkaerőre van szükség, 100-150 ember is sokat számít. A balesetmentes közlekedés biztosítása mellett részben a személyi erőforrások átcsoportosítása az oka annak, hogy augusztustól tíz mellékvonalon szünetel a vasúti közlekedés.

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a szocialista kormányok vonalbezárásaival szemben most biztosított az utasok közlekedése, a vonatpótlóbuszok akkor és ott viszik el őket céljukhoz, ahol és amikor korábban a vonat tette.

A politikus rámutatott, a Budapest-Belgrád vasútvonal 2,2 milliárd dollár értékű fejlesztése kiemelt fontosságú a teherszállítás szempontjából, ahogy a nyugat-keleti átmenőforgalom feltételeinek javítása is, ahol Budapest jelenti a szűk keresztmetszetet. A déli körvasút építése ugyan beleütközött a 11. kerületi polgárok tiltakozásába, de a kormányzat nyitott a kompromisszumra – például a zajcsillapításban –, magából a programból azonban nem engedhet, az ország szempontjait budapesti politikai csaták nem írhatják felül.

A KRESZ-módosításról szólva a miniszter kifejtette, a szabályok utolsó nagy változása 2009-ben történt, azóta sokkal többen, többet és többféleképpen használják az utakat, új közlekedési formák, elektromos kerékpárok, rollerek jelentek meg. A módosítást széles körű egyeztetés előzi majd meg, minden javaslatot meghallgatnak, a legfontosabb szempont a védtelen közlekedők, a gyalogosok és kerékpárosok érdekeinek védelme lesz.

Lázár János kitért a júliusban, a szintén a Rádió7 műsorában Márki-Zay Péterrel kapcsolatban tett megjegyzésére is. Mint mondta, a mindenkori ellenzék és a kormánypártok között a rendszerváltás óta kompromisszum volt arról, hogy a politikai viták rendezésébe külföldi erőforrásokat nem vonnak be. A tavalyi volt az első választás, amikor az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere az amerikaiaktól és más külföldiektől nagyon komoly forrásokat fogadott el azért, hogy hazája sorsát az ő érdekeiknek megfelelően befolyásolja. Hozzátette: „ezt van, aki hazaárulásnak nevezi”.

Nem szabad annak az embernek kezébe költségvetési forrást adni, „aki már egyszer dokumentáltan elárulta hazája érdekeit” – jelentette ki a politikus.

A Fidesznek nagyon jó polgármesterjelöltje lesz az önkormányzati választásokon, és a hódmezővásárhelyiek szabadon dönthetnek arról, hogy ellenzéki, kormánypárti vagy független politikust választanak, mindenkivel együtt tudunk működni, egyet kivéve, „ez a kormány nem fog külföldi érdekeket szolgáló emberek kezébe költségvetési pénzt adni” – szögezte le Lázár János.