Globális leválás – Heti PénzPiac – 2023. 32. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Az elmúlt évtizedek legfőbb világgazdasági trendje a globalizáció volt. Ennek a folyamatnak is volt köszönhető, hogy a fejlett országokban az infláció az 1980-as évektől fokozatosan csökkent, és 2021-ig alacsony szinten stabilizálódott.

A globalizáció egy természetes jelenségként zajlott: a korábban bezárkózott fejlődő országok az 1970-es évektől egyre jobban megnyíltak a világ felé. Ebben nyújtott segítséget nekik a digitális- és kommunikációs csatornák rohamos fejlődése is. Az évek során a nyugati gazdaságok vállalatai egyre nagyobb számban és egyre növekvő mértékben ruháztak be ázsiai, dél- és közép-amerikai, valamint afrikai országokban. A motivációt a költségszintekben találjuk meg: a termelés és a szolgáltatás jóval olcsóbban volt megszervezhető és üzemeltethető, majd idővel az infrastruktúra is kellőképpen kiépült.

Az üzleti kapcsolatok fejlődése minden érdekelt félnek előnyös volt. A kedvezményezett országok örültek, hogy jöttek beruházók, akik áldásos tevékenységeként munkát kaptak a helyi lakosok, és ennek nyomán a központi költségvetés bevételei is nőttek. A betelepülő vállalkozások jövedelmező üzleteket kötöttek, mely anyaországbeli tulajdonosaikat töltötte el elégedettséggel. Nem utolsó sorban pedig azon országok lakosai és gazdasági szereplői voltak boldogok, melyekbe megérkeztek a fejlődő országokból exportált termékek. A nyitott gazdasági kapcsolatok ugyanis számos olyan terméket is elérhetővé tettek, amik korábban nem voltak azok, ráadásul olcsón.

Ezek együttesen játszottak szerepet abban, hogy számos meghatározó iparági kapacitás oda települt, ahol versenyelőnye volt, főként a Távol-Keletre.

A pandémia azonban közbeszólt. A teljes leállások nyomán kiderült, hogy a hosszú évtizedek alatt világszinten kialakult és finomhangolt ellátási láncok nagyon sérülékenyek. A kialakult gazdasági nehézségek miatt megváltozott a kormányok és a vállalkozások preferenciája. Előtérbe került az ellátás biztonsága: hatalmas raktárkapacitások épülnek szerte a világban, de a legfontosabb, hogy már nem a költség lett önmagában a meghatározó szempont a beruházásoknál. Így az üzemeket már nem a világ másik felére telepítik a nemzetközi cégek, hanem közelebb az anyaországhoz.

Ez a tendencia azonban azzal jár, hogy nőnek a beruházási és fenntartási költségek. Ez alacsonyabb profitot eredményezhet a cégek esetében, de a legfőbb hatás a termékek árszínvonalában várható. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan alacsony költségű termékek érkeztek a fejlődő gazdaságokból a fejlettekbe, ami segített alacsonyan tartani a fogyasztói áremelkedés mértékét. Ennek az időszaknak valószínűleg vége, legalábbis egyes elemzők szerint.

Így a következő időszakban ugyan folytatódni fog a pénzromlás ütemének konszolidálódása – deflációs időszakok sem zárhatók ki –, de jó eséllyel valamivel magasabb szinten stabilizálódik majd az infláció mértéke, mint az elmúlt „aranyévek”-ben.

Magyarország

Az elmúlt egy hétben több iránymutató gazdasági adatot is kaptunk.

Imponáló mértékben esett az infláció júliusban, a 17,6 százalékos mutató 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint a júniusi volt. Ezzel megerősítést nyert a várakozás, hogy az év végén jóval az egyszámjegyű tartományban lesz a pénzromlás mértéke.

Folytatódott a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javulása, a június havi 1,5 milliárd euró soha nem látott pozitívumot jelent. Az export jelentősen nőtt, miközben az import csökkent.

A legfrissebb ipari termelési adatok visszaeső teljesítmény mutattak a hatodik hónapban, és a kiskereskedelmi forgalom éves szintű 8,3 százalékos csökkenése sem túl szívderítő (de legalább az előző hónaphoz viszonyítva már látszik némi javulás).

Az elmúlt hetek gyengülése után fordult a forint árfolyama, közel 10 egységnyi javulás után 384 alá is benézett az euróval szemben.

Az állampapírok piacán csend honolt, nem voltak jelentősebb hozammozgások.

Európai Unió – Eurózóna

Dilemmával szembesült az EKB, és erről már több elemzés is készült. Miközben az infláció még magasan a célérték feletti az eurózónában, a konjunktúramutatók azonban gyengülést mutatnak. Ráadásul a legnagyobb gazdaság (a német) helyzete a legbizonytalanabb.

Tehát fent kellene tartani (talán még emelni is) a kamatokat, de már az eddigi szigorítások is megütötték a gazdaságokat. Ha pedig a jegybank túl korán kezdene enyhíteni a monetáris politikán, akkor azt kockáztatja, hogy az infláció nem tud lesüllyedni az elvárt tartományba.

A pénzpiac a héten nem mutatott határozott irányt: az állampapírhozamok szinte befagytak, az EUR/USD keresztárfolyam pedig nem tud elszakadni az 1,1-től egyik irányba sem.

USA

A legfrissebb, júliusi inflációs adat 3,2 százalékos éves értéke kifejezetten kedvező, a maginfláció azonban ezzel egyidejűleg még 4,7 százalékon áll. Ez utóbbi egyelőre még messze van a jegybanki célszámtól, így nem várható, hogy a Fed a közeljövőben enyhítene a monetáris kondíciókon.

Az aktuális gazdasági mutatók is inkább azt a vélekedést erősítik, hogy még egy ideig szükséges a pénzügyi szigor. A munkanélküliség rátája továbbra is rekordmélységben, 3,5 százalékon tartózkodik, a munkabérek növekedési mértéke (4 százalék) pedig nem segíti elő az infláció további süllyedését.

Az állampapírpiacon „nyári szünet” van, nem voltak meghatározó mozgások.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. augusztus 10-én irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.