Az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az áprilist

Megosztás Tetszik

Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók; itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék.

Április végéig a költségvetés 1916,5 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ez elsősorban az államadósság eltérő szerkezete és az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja miatt adódik.

Meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Az első négy hónapban – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – összesen 2738,1 milliárd forint került kifizetésre.

Áprilisban a központi alrendszer 376,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A kiadási oldalon a közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad.

Az év negyedik hónapjában nagyobb összegben kerültek kifizetésre a babaváró támogatások, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai is. A babaváró támogatásokkal kapcsolatos áprilisi magasabb teljesülést elsősorban az évközben kifutó, valamint az újonnan kötött, továbbá a meglévő szerződések árazásai, és a bankok felé történő tényleges kifizetések okozzák. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak 2024 áprilisához viszonyított magasabb teljesülését pedig a kifizetések éven belüli ütemezésének változása indokolja.