hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Zsebszerződések megszüntetése: Brüsszel és Budapest csatázik

  • BruxInfo

A második szakaszba lépett csütörtökön a színlelt szerződéseket megszüntető magyar törvény miatt 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárás. Brüsszelnek továbbra is az a véleménye, hogy a tavaly májusban életbe lépett magyar szabályozás megsérti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat és a tulajdonhoz való jogot is, ami az EU alapvető jogi chartában van rögzítve.

A kötelezettségszegési eljárás második szakaszba léptetéséről szóló bizottsági döntés azt jelzi, hogy a magyar hatóságok és Brüsszel között az elmúlt nyolc hónapban folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. A magyar kormánynak most két hónap áll a rendelkezésére az indoklással ellátott vélemény megválaszolására és a Bizottság által jelzett kifogások orvoslására. Ha ez nem sikerül, akkor a testület az Európai Bíróság elé viheti az ügyet, amire sokan kezdettől fogva számítottak.

A kötelezettségszegési eljárást a külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében indította 2014 októberében a Bizottság.

A Bizottság által kifogásolt rendelkezések értelmében a földhivatal május 1. – a törvény elfogadásától számított négy hónapos átmeneti időszak – után törölheti a szóban forgó zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, amelyek a magyar jogértelmezés szerint a földvásárlás terén fennálló nemzeti moratóriumot voltak hivatottak kijátszani, ezért törvénytelenek voltak. A magyar jogban ugyanis a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog a közvetlen hozzátartozók és nem külföldiek számára van fenntartva.

A Bizottság a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy azok ellentétesek a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot. „Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozta korábbi közleményében a testület.

A Bizottság ugyanennek a törvénynek egy másik rendelkezését is vitatja, amely a 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú és nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

Brüsszel a kormánnyal folytatott korábbi levélváltásai során egyenesen úgy vélekedett, hogy a haszonélvezeti szerződések megszüntetése a befektetők befektetéseinek kártérítés nélküli kisajátításával ér fel. A magyar kormány szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szóban forgó földeket nem államosítják, azok nem az állam tulajdonába kerülnek, hanem visszakerülnek a földtulajdonosokhoz.

Úgy tudni, hogy Brüsszel kész lett volna lemondani az eljárásról, ha a magyar fél megfelelő törvényi kereteket biztosított volna az érintett gazdák kártalanítására „a jóhiszeműen eszközölt befektetéseik” elvesztéséért. Budapest azonban azzal érvel, hogy az ügy kizárólag az osztrák befektetőre és a magyar tulajdonosra tartozik, és az előbbi vitás helyzetben minden további nélkül bírósághoz fordulhat.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar törvények nem tiltották a haszonélvezeti szerződések megkötését, és amit nem tilt a törvény, azt szabad. Így az érintett befektetők jóhiszeműen fektették be a pénzüket és jogukban áll megfelelő kompenzálásban részesülni, amit például egy hosszabb átmeneti időszakkal is szavatolni lehet. A korábbi törvény erre eredetileg 20 évet adott, ám ez most a törvény módosítása óta leszűkült 4 és fél hónapra.

Az Európai Bizottság idén márciusban a földtörvény miatt is elindította a kötelezettségszegési eljárást (hivatalos felszólító levél kiküldésével), mert információink szerint él a gyanúperrel, hogy a földtulajdonszerzést korlátozó törvényi rendelkezések közül több sincs arányban az elérendő célokkal, és indokolatlan akadályokat hoz létre a földvásárlás tekintetében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész értékesítése

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása egyéb esetben

Pölöskei Pálné

adószakértő

Globális minimumadó alá bejelentkezés

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink