Visszaélésszűrő rendszert indít az MNB a pénzügyi kibercsalások ellen

Megosztás Tetszik

Közös felelősség a mára napi szinten megjelenő pénzügyi kibercsalások elleni fellépés, ezért a jegybank lépéseket tesz a visszaszorítására – mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy mai sajtóbeszélgetésen.

Az online pénzügyi visszaélések száma az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett, ahogy az összértékük is. Tavaly több mint 226 ezer kártyás tranzakciót érintett visszaélés, a kár értéke 42 milliárd forint volt, amelyből a lakosságé 31 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt évtizedben túl gyorsan emelkedtek a kártyás visszaélések, 2010-hez képest a számuk háromszorosára, az érték pedig több mint hétszeresére nőtt. Az átutalásos csalások esetében ennél is jelentősebb, kétszámjegyű a növekedés – ecsetelte Virág Barnabás.

A leggyakoribb esettípusok közé sorolta a hamis befektetési ajánlatokat magas hozam ígéretével, a meghamisított banki weboldalakon keresztüli csalásokat vagy az "unokázós csalást". A visszaélési kár túlnyomó részét az ügyfelek viselik.

Valós idejű szűrőrendszerekkel hatékonyan megelőzhetők a visszaélések. Néhány banknál már rövid távon javítani kell az ügyfélazonosítási folyamatokat a jegybank szerint. Az átutalásos visszaélések esetén a leggyakrabban csaló gyűjtőszámlára kerülnek az ügyfelektől elcsalt összegek. Olyan ökoszisztémára van szükség, amelyben a központi infrastruktúra a banki rendszerekkel hatékonyan működik együtt, mindezt támogató jogszabályi környezetben – fejtette ki az alelnök.

A jegybank határozott fellépésének részeként kiemelte: az első csapás, hogy a GIRO üzemeltetésében központi visszaélésszűrő rendszert (KVR) indítanak júliustól. A második csapás, hogy a banki szintű MNB-ajánlásokat azonnal végre kell hajtani. Harmadikként célzott vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélésmegelőző intézkedések végrehajtásáról. Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében a negyedik csapásként, és ötödikként pedig tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról, és megelőzési lehetőségekről. A törvénymódosításról elmondta: javaslatot tesznek arra, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, vagy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.

Az átutalásos csalásoknál alkalmazott gyűjtőszámlák elleni fellépést nehezíti, hogy a visszaélők strómanokat bíznak meg erre a feladatra, meglévő bankszámlákat felhasználva. A júliusban induló központi visszaélésszűrő rendszer segít kezelni majd ezt a problémát – közölte újságírói kérdésre Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.