Újabb amerikai és kínai pótvámok: viszlát, világgazdasági növekedés?

Megosztás Tetszik

Az Egyesült Államok és Kína életbe léptette ma az újabb, kölcsönösen megemelt vámokat; a világ két legnagyobb gazdasága nem adja semmilyen jelét a meghátrálásnak egyre elkeseredettebb kereskedelmi vitájukban, amely alááshatja a világgazdasági növekedést.

Nem sokkal azután, hogy közép-európai idő szerint hétfő reggel hat órától hatályossá váltak az új vámtarifák a kínai kormány fehér könyvet adott ki, amelyben ismertette az amerikai-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok tényeit, valamint felvázolta álláspontját a kereskedelmi vitákról és javaslatokat tett a megoldásra. A pekingi vezetés újfent azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy visszaél erőfölényével a kereskedelemben, és olyan eszközökkel, mint például a vámok, megfélemlít más országokat, hogy engedelmeskedjenek akaratának. Ezzel együtt Peking újra akarja indítani a kereskedelmi tárgyalásokat Washingtonnal a "kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján".

Donald Trump amerikai elnök éppen egy hete jelentette, hogy szeptember 24-től kezdve mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki az év végéig 10 százalékos, januártól pedig 25 százalékos pótvámot. Azt is jelezte, hogy amennyiben Peking megtorló intézkedésekkel válaszol, Washington továbblép a harmadik szakaszba, amelyben hozzávetőlegesen 267 milliárd dollár értékű termékre vetnek ki védővámot. Ez azt jelentené, hogy Kína teljes amerikai exportját pótvámmal sújtanák.

A kínai pénzügyminisztérium néhány órával később közölte, hogy 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki szintén szeptember 24-étől 60 milliárd dollárnyi amerikai árura. Ez lényeges engedmény ahhoz képest, hogy korábban 20 és 25 százalékos mértékű vámról is szó volt a két kisebb vámtarifa mellett. A 20 és 25 százalékos pótvámmal sújtandó termékeket, köztük a cseppfolyósított gázt, a 10 százalékos kategóriába sorolták át.

Előzőleg, még a nyár folyamán az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen 50-50 milliárd értékű importárura vetett ki pótvámot.

Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat. Peking tagadja a vádakat, és az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet.

Bár a múlt hét közepén még mindkét fél jelezte tárgyalási hajlandóságát, Kína szombaton lemondta az e hétre tervezett egyeztetéseket arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok kétszínű magatartást tanúsított a kereskedelmi megbeszéléseken. A hét elején szakértői szintű megbeszélések lettek volna Washingtonban, ami előkészítette volna Liu He kínai miniszterelnök-helyettes péntekig tartó kétnapos tárgyalásait. Az előző hónapokban tartott tárgyalások rendre kudarcba fulladtak, miközben a kereskedelmi feszültségek átterjedtek a szélesebb körű viszonyra, és a két ország egyre több kérdésben kerül egymással szembe.

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó viszály nemcsak az Egyesült Államok és Kína gazdasági növekedését vetné vissza, hanem a világgazdaságét is. A vállalatok már a Csendes-óceán mindkét partján működési zavarokat jeleznek, és megkezdték befektetési terveik felülvizsgálatát.

Rob Carnell, az ING vezető közgazdásza szerint Kína egyelőre valószínűleg nem ül tárgyalóasztalhoz, mivel elegendő tartalékai vannak a megemelt vámtarifák hatásainak ellensúlyozására. Kína talán megvárja a novemberi félidős kongresszusi választásokat, amelyek eredményeként - a közvélemény-kutatók előrejelzése szerint - a Demokrata Párt visszahódíthatja az amerikai törvényhozást. Ez kedvező változást eredményezhetne a kereskedelmi környezetben.

Mivel Kína amerikai importjának értéke nagyjából harmada az exportjának, egy újabb esetleges amerikai vámemelésre már nem tudna mennyiségi alapon választ adni Peking, így ehelyett "minőségi" megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Bár ezeket nem részletezte, vállalati vezetők és elemzők úgy vélekedtek, hogy például Kína visszatarthatja bizonyos termékek amerikai exportját, vagy még több adminisztratív akadályt gördíthet a Kínában működő amerikai cégek útjába. Egyes elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Kína hagyja nemzeti fizetőeszközét tovább gyengülni az exportőrök megtámogatására.