Újabb adócsökkentés jön

Megosztás Tetszik

Az egyházi, valamint a különadókról szóló törvénymódosításokhoz, de a polgári törvénykönyvhöz, illetve a közbeszerzési szabályokhoz kapcsolódóan is változtatásokat kezdeményezett csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Az egyházi törvényjavaslathoz elfogadott módosítás értelmében valamennyi bevett egyházi minősítéssel bíró vallási közösség köthet átfogó együttműködési megállapodást az állammal. Pontosítanák a társadalmi súly számításának szabályait, és meghatároznák, hogy mely közcélú tevékenységek ellátásával kapcsolatos eljárásokban kell azt figyelembe venni.

A testület egy olyan változtatást fogadott el a különadókról szóló törvény módosításához, amelynek értelmében a bankadó jövőre az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,24 százalék lesz. Az eredeti előterjesztésben 0,31 százalék szerepelt erre a sávra, míg 2017-re és 2018-ra 0,21 százalék, azzal a kitétellel, hogy az bizonyos esetekben nem haladhatja meg az idén fizetendő összeg 45 százalékát.

Ahogy azonban Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságával konzultálva döntöttek az előterjesztés bizonyos részeinek elhagyásáról, például azért, mert idén nem fogadhatnak el a jövő évre vonatkozóan olyan jogszabályt, amely a még le nem zárt év adatain alapul.

A szocialista Tóth Bertalan bírálta, hogy elmarad a javaslatból a bankadó hitelezést ösztönző csökkentése.

Éles vita alakult ki a polgári törvénykönyv Győrffy Balázs (Fidesz) által tervezett módosításáról. Gőgös Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy most egyszerű többséggel akarják elfogadni a korábban kötött földhaszonbérleti szerződések felülvizsgálhatóságát, miután néhány hete megbukott az ezzel kapcsolatos kétharmados kezdeményezés. Feltette a kérdést: ha a parlament elfogadja, hogy tulajdonosváltás esetében a haszonbérleti szerződéseket nem ruházzák át, hanem újat kötnek, fennáll-e a lehetősége, hogy a bérlővel akkor is új szerződést kössenek, ha azzal átlépik az 1800 hektáros birtokmaximumot?

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: a birtokmaximum fogalma arra az esetre vonatkozik, amikor a bérlő akaratából történik a földbérlet megszerzése, és nem vonatkozik arra az esetre, amikor a bérlő semmilyen jogi aktust nem tesz, csak a tulajdonos személye változik. Közölte azt is: az új haszonbérleti szerződések kérdése nem tartozik a kétharmados szabályok körébe.

A közbeszerzési törvény módosításáról szóló vitában a szocialista Hiszékeny Dezső úgy fogalmazott, a kormány javaslatával tovább nehezíti a korrupció elleni fellépést, ugyanis az előterjesztés újabb olyan kiskapukat nyit, amelyekkel kikerülhetők a közbeszerzési eljárások, amelyeken ráadásul már az állami vezetők, kormánytagok rokonai is részt vehetnek.

Fodor Gábor, a Liberálisok független képviselője szintén úgy vélte, hogy a változtatások a korrupciónak kedveznek, ezért megerősítette, nem támogatja azokat.

A jobbikos Gyüre Csaba azon – a kormánypárti képviselők által később leszavazott – javaslatát ismertette, amely szűkítette volna azoknak a 25 millió forintnál drágább beruházásoknak a körét, amikor nem kell közbeszerzési eljárást kiírni.

Csepreghy Nándor az ellenzéki képviselőknek adott válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, a magyar közbeszerzési törvény elsőként felelhet meg az unió ide vonatkozó legfrissebb direktívájának, egyebek mellett azzal, hogy nevesíti a közbeszerzésekről kizártak körét.