Terítéken a csődeljárási törvény

Megosztás Tetszik

Uniós jogharmonizációs célú a csődeljárási törvény módosítása, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, a csőd- valamint felszámolási eljárások hatékonyabbá tételét, a hitelezői érdekérvényesítést szolgálja – mondta a törvényjavaslatot ismertetve Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára.

A változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához. Elsősorban a bajba került cégek reorganizációját, és nem azok felszámolását tartja szem előtt – ecsetelte az államtitkár.

A változtatás a vállalkozás valós központjának megállapíthatóságával lehetővé teszi, hogy ne lehessen egy társaság székhelyét a kedvezőbb eljárást remélve áthelyezni egy másik tagállamba.

Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek.

Az államtitkár hasznosnak nevezte a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartást is, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk.

Megítélése szerint a hatékony információáramlás csökkenteni fogja a nemzetközi eljárások költségeit is.

A Fidesz-frakció támogatja a javaslatot. A párt nevében felszólaló Répássy Róbert egyszerűnek és technikai jellegűnek minősítette a változtatást, amiről szerinte nem nagyon lehet vita a pártok között. Emlékeztetett: egy elavult közösségi rendelet újult meg 2015-ben. A törvényjavaslat alapvető célja az uniós jogharmonizáció.

Az MSZP tartózkodik a szavazásnál. Józsa István szocialista képviselő elismerte az előterjesztés szakmai tartalmát, ugyanakkor – mint mondta – pártja szerint alapvető szerkezeti változtatásokra lenne szükség, mivel a csődeljárási szabályok hiányosak.

Erre példaként a brókerbotrányokat hozta, amelyek során az érintettek csupán az elszenvedett káruk töredékéhez jutottak hozzá. Bírálta azt is, hogy utoljára áprilisban módosította a kormányoldal a jogszabályt. Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy nem "lekaszálni" kívánják az érintett cégeket, hanem segíteni azok talpra állítását.

A KDNP és a Jobbik is támogatja a jogharmonizációs célú törvénymódosítást.