Takarékoskodás nyugdíjra: a fiatalok nem ismerik a kedvezményeket

Megosztás Tetszik

Noha a nyugdíjprobléma a legfiatalabbak számára a legégetőbb, a 26 és 35 év közötti korosztály 60 százaléka, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 százaléka még egyáltalán nem hallott arról, hogy idén január elsejétől ismét 20 százalékos – évi legfeljebb 130 ezer forintos – személyi jövedelemadó kedvezmény jár a nyugdíjbiztosításra befizetett összegekre. Többek között ezek derülnek ki az Aegondirekt.hu több mint 43 ezer fő megkérdezésével elvégzett legfrissebb kutatásából.

2014-től a magyarok közel 30 százaléka tud többet félretenni a jövedelméből nyugdíjcélú megtakarításokra, mint a korábbi években, ám egyes megyékben majdnem minden második ember még mindig úgy gondolja, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése kizárólag az állam feladata. A fiatalabbak a munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz. Bár a magyarok 72 százaléka kockázatkerülőnek vallja magát a nyugdíjbefektetések terén, a garantált nyugdíjbiztosítási termékek iránt – eddig – kisebb az érdeklődés.

Az idei évtől a válaszadók közel 30 százaléka többet tud félretenni

A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtől többet elkülöníteni a jövedelméből megtakarításokra, mint a korábbi években. Az összes megkérdezett 14,3 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százaléka 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelméből 2014-től, mint a korábbi években. A felmérés szerint a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.

A nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra, az öngondoskodók aránya Vas megyében a legmagasabb

A kutatásban résztvevőktől megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelő nyugdíjellátásukról. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük időskori anyagi biztonságuk megteremtésére. Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”- vélik. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség” választ.

A fiatalok harmadát munkáltatójuk tudná motiválni a nyugdíjcélú öngondoskodásra

Az Aegondirekt.hu kutatásában megkérdezett 4,808 35 évnél fiatalabb aktív korú 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja. Ezzel szemben a felmérésben résztvevők 59,9 százalékának nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója, meglepő azonban, hogy a válaszolók 19,1 százaléka nem tudja, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.

Eddig a 45-50 éves korosztály kötötte a legtöbb nyugdíjbiztosítási szerződést

„Nagyon érdekes, hogy a válaszadók 72 százaléka alacsony kockázattűrésűnek vallotta magát, akit kizárólag a biztos megtakarítási formák érdekelnek, ha a nyugdíjáról van szó. Ennek ellenére jól látható a január óta eltelt időszakban a unit linked nyugdíjbiztosítási konstrukciók térnyerése és a garantált hozamú termékek iránti kisebb érdeklődés, pedig ez utóbbiak ugyan  alacsonyabb, de hosszú távon kiszámítható, biztos hozamot kínálnak” - mondja Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. „Az Aegon biztosító az elmúlt két és fél hónap során több mint ezer nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A számok azt mutatják, hogy a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerződést, havi átlagosan 15 ezer forintos díjjal. Arra számítunk, hogy az Aegondirekt.hu oldalán keresztüli online értékesítés beindulásával, csak ezen a csatornán keresztül további ezer új szerződést kötünk az év végéig” - teszi hozzá Marosvölgyi Péter.