Sör- és reklámadó-háború az uniós törvényszéken

Megosztás Tetszik

Miközben a magyar kormány egyes tagjai kirohanást intéztek a Heineken ellen, a holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására. Magyarország pedig megtámadta a bíróságon a Bizottság döntését, ami tiltott állami támogatást állapított meg a reklámadó kapcsán.

Az utóbbi napokban több magyar kormánypolitikus is kirohanást intézett a Heineken ellen azt követően, hogy egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság pénteken megjelent hírlevele ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a „CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a „CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A „CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a „Csíki Sör” és a „CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

A bíróság hírleveléből az is kiderül, hogy Magyarország is keresetet nyújtott be Luxembourgban, a taláros testület székhelyén, az Európai Bizottság azon határozatának megsemmisítését kérve, amely a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényben megállapított adószabályozás több elemét.

A Bizottság egyrészt azt kifogásolta, hogy a törvényben meghatározott, a reklámtevékenységre vonatkozó progresszív adókulcsokat tartalmazó forgalmi adó diszkriminatív módon sújtja a jelentősebb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat. Másrészt Brüsszel szerint a törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a 2013-ban nyereséget nem termelt adóköteles vállalkozások levonhatják a 2014. évi adóalapból az elhatárolt veszteségeiket, az uniós joggal össze nem egyeztethető versenyelőnyt nyújt e vállalkozásoknak.

A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szedje be a tiltottnak ítélt állami támogatás kedvezményezettjeitől a támogatás kamatokkal növelt összegét. Magyarország azt is kérte a Törvényszéktől, hogy az ítélete meghozataláig függessze fel a Bizottság határozatának végrehajtását.

A felfüggesztésről még nincs döntés, és amíg ez nem történik meg, addig végre kell hajtani a Bizottság határozatát.

A Törvényszék ítéletét még meg lehet fellebbezni az Európai Bíróság előtt, ezért ha a kormány esetleg veszítene is a perben, úgy a Bíróságtól külön kellene kérnie a határozat végrehajtásának további felfüggesztését, mert a Törvényszék ítéletének a kihirdetésével az esetleges felfüggesztésről szóló döntés hatálya is lejár – mutatnak rá luxembourgi bírósági források.

Az Európai Bizottság 2015. májusában indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a 2014 júniusában bevezetett magyar reklámadó megfelel-e az állami támogatás nyújtására vonatkozó uniós szabályoknak. Brüsszel egy felfüggesztési határozattal a vizsgálat lezárulásáig megtiltotta a progresszív adósávok alkalmazását, ami aggodalmának fő tárgyát képezte.