Rápirított Rubint Rékára a GVH, de nem büntetett

Megosztás Tetszik

Újabb, a neten sokak által követett véleményvezér, Rubint Réka közösségi oldalain megjelenő termékeknél vizsgálta a versenyhivatal, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e megjelenésük az oldalakon, és mivel a két forgalmazó cég kötelezettséget vállalt arra, hogy megváltoztatja marketinggyakorlatát, a GVH nem állapított meg jogsértést.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében ismertette, Rubint Réka Facebook- és Instagram-oldalán 2015. február 1-jétől megjelenő, a The Body Shop termékeit, szolgáltatásait és a márkát népszerűsítő tartalmak és bejegyzések forgalmazója, az Avanzo-Trade Kft. fizetett vagy egyéb ellenszolgáltatást nyújtott azért, hogy termékei az oldalakon megjelenjenek, ez azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára.

A GVH az egyre inkább terjedő gyakorlat miatt általános érvényű megállapításaiban hívta fel arra a figyelmet, hogy a fogyasztók széles körben követnek a közösségi médiában népszerű, ismert személyeket, a piaci szereplők, hirdetők körében pedig egyre népszerűbb a véleményvezérek, "influencerek" közreműködésével folytatott kereskedelmi gyakorlat. Nem tekinthető független véleménynek vagy semleges tartalomnak azonban az olyan poszt, amelynek közzétételében gazdaságilag is közvetlenül érdekelt a közzétevő, legyen ez az érdekeltség egy kifizetett összeg, keretszerződés, ajándékba adott termék vagy szolgáltatás, osztalék, jutalék, egyéb bevétel. A közösségi médiában megjelenő, különböző stílusú, formájú és tartalmú posztok között sok esetben úgy jelennek meg fizetett vagy egyéb módon támogatott, nem független tartalmak, hogy egyáltalán nincs utalás arra, vagy nem egyértelmű, hogy reklámról van szó – hívta fel a figyelmet a GVH.

A versenyhivatal szerint ugyan számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható az ügyekben, azonban az eljárásoknál hatékonyabban védhető a közérdek egy, a piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással, legalábbis rövidtávon – fogalmaz a közlemény.

A mostani ügyben vizsgált posztokat a GVH ugyan nem minősítette (éppen a kötelezettségvállalásokra figyelemmel), de megerősítette, hogy akkor tekinthető jogszerűnek egy magánszemély közösségi oldalán írt posztjainak sorában megjelenő fizetett tartalom, ha abban egyértelműen, közérthetően, hangsúlyosan jelenik meg, hogy az nem egy független, semleges vélemény vagy ajánlás, hanem ellenszolgáltatás vagy egyéb közvetlen gazdasági érdek (is) áll mögötte.

Ide kell érteni azokat az eseteket is, amikor az oldal fenntartója, a magánszemély kedvezményt, ajándékot vagy szolgáltatást kap a posztért, az ajánlásért cserébe, valamint azt is, ha valaki saját vállalkozását vagy vállalkozásának termékét reklámozza, de ez a kapcsolat nem derül ki a kereskedelmi gyakorlatból, illetve nem is köztudott.

Lényeges továbbá a GVH szerint, hogy a közösségi médiában a véleményvezérek és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek bejegyzésein keresztül megvalósuló reklámozás egyértelmű jelölésének elmaradásáért nemcsak az adott oldal "szerkesztője" tartozhat felelősséggel, hanem a reklámozó és akár a bejegyzés közzétételében, kialakításában közreműködő közvetítő vállalkozás is.