Kell-e az online pénztárgéphasználat a pénzváltóknál?

Megosztás Tetszik

Az alábbi összefoglaló témája nem az adótörvények, hanem az ún. "Pénztárgép rendelet" által szabályozott terület, így nem is várható, hogy közvetlenül az adócsomaggal módosításra kerüljön, ugyanakkor a jogalkotók figyelmét is felhívva – mintegy jogszabályi állatorvosi lóként – mégis érdemes röviden összefoglalni: milyen szabályok vonatkoznak a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyokra.

A fent említett Pénztárgép rendelet [48/2013. (VI. 30.) NGM rendelet] 2016. évi módosításai eredményeképpen 2017. január 1-jei hatállyal bővült a pénztárgéphasználatra kötelezettek köre, így ezen időpontot követően már – többek között – a pénzváltóknak is online pénztárgépet kell használniuk ügyleteik során.

Felmerül azonban a kérdés, hogy melyek azok az ügyletek, amelyekről a pénzváltóknak online adatot kellene szolgáltatniuk, és pontosan melyek is azok az adatok, amelyeket az adóhatóság látni szeretne a pénzváltók tevékenysége kapcsán.

A pénzváltók a pénzváltási tevékenység végzése során a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletben (Pénzváltás rendelet) foglaltak szerinti szabályozásnak megfelelően járnak el.

A Pénzváltás rendelet értelmében a pénzváltóknak szigorú tartalommal rögzített bizonylatokat (vételi, eladási, átváltási, illetőleg egyéb bizonylatot) kell kiállítaniuk. Ez a bizonylat szolgál a pénzváltási tevékenység kapcsán az ügylet adatainak (pl. devizajogi státusz, jutalék, ügylet kelte, pénzváltási tevékenység közvetítése esetén a megbízó hitelintézet neve) rögzítésére. 

A pénzváltók a tevékenységük ellenértékének számító jutalék beszedése kapcsán jellemzően kétféle gyakorlatot követnek. A jutalékot vagy a pénzváltást kérő ügyféltől kapják, neki számítják fel, vagy a pénzváltási tevékenység végzésére megbízást adó banktól (utóbbi esetben tehát a jutalék összege magán a pénzváltás rögzítésére szolgáló bizonylaton meg sem jelenik). 

Ez tehát azt jelenti, hogy az első esetben a pénzváltási tevékenység ellenértékét közvetlenül az ügyfél fizeti meg, a másik esetben pedig az ellenértéket a megbízó bank viseli, azaz a pénzváltási tevékenységet végző a tevékenységének ellenértékét a banktól kapja, azaz a szolgáltatását is a bank érdekében végzi, a bank felé nyújtja.

Az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha: „a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül..”

Miután a pénzváltási tevékenység (illetve annak közvetítése is) az Áfa törvény értelmében adómentes, így tehát annak bizonylatolása kapcsán számlát nem, csak egyéb számviteli bizonylatot kötelező kiállítani. A pénzváltók által a Pénzváltás rendelet értelmében használandó bizonylat pedig megfelel a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásoknak.

Azaz a Pénztárgép rendelet olyan ügyletre vonatkozóan írja elő a pénztárgép kötelező alkalmazását, amely:

(1) egyrészt adómentes (azaz azzal kapcsolatban az áfacsalás gyakorlatilag kizárt),

(2) másrészt az Áfa törvény által mentesített a számlakibocsátási kötelezettség alól, tekintve, hogy (i) adómentes, és (ii) erről egyébként is szigorú szabályok szerinti bizonylatot kell kibocsátani,

(3)   illetve abban az esetben, amikor a pénzváltó egy bank javára jár el, akkor nem is az ügyfélnek, hanem a banknak nyújtja szolgáltatását (azaz a közvetítési tevékenységét) – így az ügyfél felé díjat nem is számít fel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit mond a NAV közleménye a kérdésben!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.