Nyugdíjbiztosítások: ezért nehéz hozamot produkálni

Megosztás Tetszik

Az MNB nemrégiben ajánlást tett közzé, amelyben maximalizálta a nyugdíjbiztosítások költségét. A Bankmonitor.hu szerint azóta 0,1 százalékponttal csökkent a költségszint, ami még mindig magas, így lehetetlen többletet elérni vele.

Az MNB másfél hónappal ezelőtt azért adott ki egy ajánlást, mert az nyugdíjbiztosításokat túl magas költségszinttel értékesítették, és ez gátolta azt, hogy a megtakarítók számára valós értéknövekedés keletkezhessen. Még egyszerűbben: túl magas költségszint mellett nem éri meg megtakarítani. Az életbiztosítások költségszintjét a teljes költség mutatóval (tkm) mérik. 1 százalékos tkm gyakorlatilag 1 százalékkal csökkenti a megtakarításokban keletkezett hozamot. Ha 5 százalékos a tkm-ünk és 8 százalék hozamot érnénk el, akkor 3 százalékos a valós értéknövekedés.

Tkm-maximumok

Az MNB szerint a tkm-ek maximumai a következő értékek lehetnek (a sáv alsó része akkor érvényesül, ha államkötvény befektetéseket tartalmaz a megtakarítás, a felső része akkor, ha kockázatos – például részvény típusú – befektetések is megjelennek):

• 10 éves futamidő: 4,25%-6,25%
• 15 éves futamidő: 3,95%-5,95%
• 20 éves futamidő: 3,50%-5,50%

A tkm-szabályozás hatása

A Bankmonitor.hu szerint a tkm-ek csökkenése minimális. Ez azzal magyarázható – hangsúlyozzák –, hogy az MNB elég magas költségszintet határozott meg, amit a legtöbb biztosító könnyedén teljesített.

Összehasonlítva az önkéntes nyugdíjpénztárnak az 1,87 százalékos vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) 0,73 százalékos átlagos költségterhelésével, a jelenlegi nyugdíjbiztosítási tkm-ek (3,5–6 százalék) még mindig igen magasak.