Nőttek a beruházások az I. negyedévben

Megosztás Tetszik

2021 I. negyedévében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött növekedés, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához, illetve – szezonálisan kiigazítva – 0,5 százalékkal az előző negyedévhez képest. Az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari és az infrastrukturális fejlesztések visszafogták, az ingatlanügyletek és a kereskedelmi beruházások növelték a nemzetgazdasági teljesítményt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában.

2021 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 0,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,9 százalékkal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 1,5 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta a koronavírus-járvány kitörését megelőző, 2019. IV. negyedévi szintet is.

2021 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest

A beruházási tevékenység volumene 2,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a teljesítményérték 53 százalékát képviselő építési beruházásoké 1,0 százalékkal csökkent, a 46 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott ebben az időszakban.

A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos ütemével lényegében megegyezően, 6,3 százalékkal mérséklődött, amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 31 százalékkal emelkedtek. Miközben az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak.

A legtöbb nemzetgazdasági ágban a beruházások bővültek a tárgyidőszakban. A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések ötödét megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye támogatta leginkább (2,2 százalékponttal) a nemzetgazdasági beruházások I. negyedévi volumennövekedését. A terület beruházási teljesítménye jelentősen, 12 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő növekedésének.

Szintén jelentős mértékben (0,9 százalékponttal) emelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 16 százalékos volumennövekedés. Itt számottevően bővültek a kiskereskedelmi üzletek tárgyidőszaki fejlesztései.

A közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág jelentősen (1,2 százalékponttal) növelte a beruházások volumenét, mivel a terület fejlesztései közel harmadával bővültek, amiben kiemelt szerepet játszottak az árvízvédelemmel kapcsolatos invesztíciók is.

Ugyanakkor több nemzetgazdasági ág jelentősen mérsékelte a beruházások volumenbővülését. A nemzetgazdasági beruházások 27 százalékát adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései az I. negyedévben 10 százalékkal mérséklődtek a magas bázishoz képest, így ez a terület (3,2 százalékponttal) visszafogta a beruházások volumennövekedését. A legtöbb alágban csökkent a teljesítmény, így a nagy súlyú villamosberendezés-gyártásban és a gumiiparban is.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél nagyobb ütemben, 16 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. Ez a terület 2,0 százalékponttal csökkentette a beruházások volumenbővülését.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye jelentősen, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését.