Nekik is kell a hamisítvány

Megosztás Tetszik

Hamisítványból ma már bármi található a piacon, a ruhától az illatszeren át a gyógyszerig. Kik azok, akik leginkább vevők az utánzatokra, másolatokra? Ez is kiderül a TÁRKI Társadalomkutatási Intézetnek a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) megbízásából készített reprezentatív lakossági felméréséből.

A leggyakoribb hamis terméktípusokat (ruházat, illatszer, CD/DVD és élelmiszer) leginkább az informális gazdaság hagyományos piachelyein, vagyis a piacokon, vásárokon, az utcán, illetve a (kis)boltokban veszik meg az emberek. Például a hamis ruházati termékeket és az illatszereket a vásárlók 70-80 százaléka a piacokon vagy az utcán (is), 20-30 százalékuk a (kis)boltokban (is) szerzi be, az interneten, illetve a külföldön ilyen termékeket vásárlók aránya 0–10 százalék közötti.

A hamis ruházati termékek vásárlásának elutasítottságában lényeges elmozdulás mutatkozik: míg 2009-ben mindössze minden harmadik válaszadó utasította el kategorikusan a hamis ruházati termékek vásárlását, addig 2010-ben 60 százalék, 2011-ben 44 százalék, 2012-ben és 2013-ban pedig minden második válaszadó elzárkózott az ilyen termékek vásárlásától.

A hamis illatszerek, illetve kozmetikumok elutasítottsága határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó venne, és minden ötödik talán venne ilyen terméket.

A hamis CD-t, DVD-t megvásárlók aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. Biztató adat, hogy 2013-ban mindössze 4 százalék mondta, hogy vásárolnának ilyen hamis terméket, és több mint 80 százalék határozottan elutasította ezt a fogyasztói viselkedést.

Az emberek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy venne vagy lehetségesnek tartja, hogy venne nem megbízható forrásból származó gyógyszert. A vizsgált időszakban a tavalyi adatokhoz képest nem volt lényeges elmozdulás, de 1 százalékkal megnőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy lehet, vásárolnának bizonytalan forrásból is: egy évvel ezelőtt az emberek 4 százaléka, idén 5 százaléka nyilatkozott így.

A 2010 és 2013 közötti években az átlagos 20 százaléknál többen vásároltak a piacon és az utcán a budapestiek, a fiatal középkorúak, a magas jövedelműek, a munkanélküliek, azok, akik úgy érzik, hogy hónapról hónapra élnek, vagy akik szerint a családjuk nélkülöző, illetve a Közép-Magyarországon élők.