Munkaerő-kölcsönzők húzhatják le a rolót február végén

Megosztás Tetszik

Több munkaerő-kölcsönző is befejezheti a tevékenységét egy tavaly decemberi kormányrendelet-módosítás következtében, amely szerint 2 millióról 5 millió forintra emelkedett a kötelező vagyoni biztosíték összege. A rendelet nemcsak a kölcsönző cégeket érintheti kedvezőtlenül, hanem azokat a vállalatokat is, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel oldják meg a többletmunka elvégzését.

2016. december 1-jétől módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet [118/2001. kormányrendelet], amelynek legmarkánsabb eleme, hogy 2 millió helyett 5 millió forintra nőt az előírt vagyoni biztosíték összege. A már működő munkaerő-kölcsönző cégeknek 2017. február 28-áig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többletösszeget, és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból.

Úgy tűnhet, mintha ez csak a kölcsönző cégeket érintő változás lenne, pedig a rendelet közvetve a kölcsönvevő munkáltatókat is érinti. Ha egy munkaerő-kölcsönző nem igazolja február 28-áig a kormányhivatal felé a megemelt vagyoni biztosítékot, törlik a nyilvántartásból, és így nem lesz jogosult munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében átengedni a kölcsönvevő részére.

A helyzetet fokozott gondossággal szükséges kezelni kölcsönvevői oldalon, hiszen ha olyan cégtől bérel munkaerőt a munkáltató, amely eleve nem jogosult ezt a tevékenységet folytatni, adó-, illetve munkaügyi ellenőrzés során azt is megállapíthatják a hatóságok, hogy a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő cég között áll fenn munkaviszony – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

A szigorítás révén várhatóan jelentősen csökkenhet a munkaerő-kölcsönzésével foglalkozó cégek száma. Egyrészt nehezebb lesz ilyen tevékenységre engedélyt szerezni, hiszen több mint kétszeresére emelt vagyoni biztosítékot kell egy letéti számlán tartani, másrészt a kormányhivatal által már nyilvántartásba vett, és kölcsönzési jogosultsággal rendelkező cégek közül is minden bizonnyal lesznek olyanok, amelyek nem tudják a megemelt vagyoni biztosítékot igazolni.

Miért van szükség a vagyoni biztosítékra?

A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igényt abból térítsék meg. Felmerül a kérdés, hogy a megemelt 5 millió forint vajon elegendő összeg-e, amikor sok kis- és közepes kölcsönző cég több száz, olykor ezer munkavállalót is foglalkoztat.

Máriás Attila szerint a munkavállalók oldaláról tekintve a dolgot talán szerencsésebb lenne például az előző év statisztikai létszámához igazítottan, valamilyen lépcsőzetes formában emelkedő, akár a jelenleginél nagyobb vagyoni biztosítékkal szabályozni a tevékenység indításának feltételét. Jelenleg egy 50 fős és egy 1000 fős kölcsönzötti létszámmal működő kölcsönbeadónak egyaránt 5 millió forint vagyoni biztosítékot kell képeznie.

Egy biztos, a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő vállalatoknak mielőbb célszerű nyilatkozatot kérniük a munkaerő-kölcsönzőjüktől, hogy eleget tett a vagyoni biztosíték megváltozott szabályainak, és azt leigazolta a kormányhivatal felé. Enélkül nem érdemes kölcsönzötteket fogadniuk az adott cégtől.