Módosult a versenytörvényben a szolgáltatási díj és a bírság

Megosztás Tetszik

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt., versenytörvény) idei módosítása egyszerre több célt is megvalósít – írja honlapján a Gazdasági Versenyhivatal.

A módosítások következtében a negyedére csökken az igazgatási szolgáltatási díj, hatékonyabbá válik a fúziókontroll, több támogatást kapnak a GVH-val együttműködni kívánók, és megtörtént a versenyjogi kártérítési irányelv szabályainak átültetése a versenytörvénybe – szögezi le a GVH közleménye.

Az új rendelkezések hatálybalépésével megszűnik a fúziók engedélyezésére vonatkozó, kérelemre induló eljárás, így a jövőben a vállalkozásokat csupán bejelentési kötelezettség terheli a meghatározott küszöbértéket elérő összefonódásokat illetően, és a törvényi feltételek fennállása esetén a hatóság hivatalból indít eljárást az engedélyezendő fúzió versenyhatásainak vizsgálatára.

A módosítás szerint a bejelentések elintézésére és ez alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítására 8 napja lesz a versenyhivatalnak. A bejelentéssel összefüggésben a kérelemhez kapcsolódóan – a korábban fizetendő 4 millió forintos díj helyett – 1 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség társul.

Módosulnak a küszöbszámok: a növekményi, 500 millió forintos küszöbérték 1 milliárd forintra emelkedik, míg az együttes, 15 milliárd forintos küszöbérték nem változik. A törvény alapján a nettó árbevételek számításakor a magyarországi forgalmat, azaz a belföldi értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni.

A GVH új jogosultságot is kap a bejelentési küszöbszám emelésével: a fenti küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt. A jogbiztonság érdekében az érintett vállalkozásoknak az ilyen összefonódásokat is be kell jelenteniük; bejelentés hiányában ezen esetekben csak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig lesz lehetőség hivatalból történő eljárásindításra.

Mindezen változásokkal összefüggésben a módosítás lehetőséget teremt az összefonódások esetében is helyszíni kutatásokra („rajtaütésekre”), továbbra is bírói engedéllyel, akkor, ha valószínűsíthető a végrehajtási tilalom megsértése, az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatása vagy nem a valóságnak megfelelő közlése.

A vállalkozásoknak széles eszköztár áll rendelkezésükre a GVH-val történő együttműködésre a vállalati megfelelés előmozdítása érdekében. A korábban bevezetett egyezségi eljárásban a GVH – a korábbi 10 százalék helyett – 30 százalékos bírságcsökkentéssel jutalmazhatja a vállalkozást.

Lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet nyújtsanak be a GVH-nak a viszonteladási árrögzítést tartalmazó vertikális megállapodásoknál is. Ezzel együtt megszűnik az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége (10 százalék alatti részesedés esetén).

A jogalkotó a versenytörvény módosításával annak a kötelezettségének is eleget tett, miszerint A tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv értelmében a tagállamok legkésőbb 2016. december 27-éig kötelesek hatályba léptetni a fenti irányelvnek megfelelő jogszabályi rendelkezéseket.