hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem teljesíthető szerződés, vis maior: járvány idején mikor nem kell kártérítést fizetni?

  • adozona.hu

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését.

A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével. A probléma érinti a magánszemélyeket is, elég csak a lemondott szállások és repülőjegyek után vissza nem térített összegekre gondolni. A szakértők figyelmeztetnek: ha valaki szabadulni szeretne a szerződéses kötelezettségek alól, várhatóan önmagában a vírusra való hivatkozás nem lesz elégséges. 

A szerződési jog egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. Ebből kifolyólag a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. Önmagában a teljesítést megnehezítő események – például gazdasági recesszió – általában nem tekinthetők ilyen kivételes körülménynek. A bírósági gyakorlat szerint a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a szerződés megkötésekor nem szabad figyelmen kívül hagynia, az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viselnie kell – magyarázza dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követniük.

Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.

A Polgári törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel.  A Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól – mikor lehetséges?

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit – azaz szerződést szeg –, azonban bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

Ilyen eset például, ha egy beszállító a vírus vagy a karantén miatt nem képes időben előállítani és leszállítani a megrendelt terméket, akkor a megrendelőknek komoly kára keletkezhet. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nem végtermékről, hanem valamely köztes termékről – például gépjármű-alkatrészről vagy egyedi csomagolóanyagról – van szó. Ebben az esetben ugyanis a szállítandó terméket a megrendelő maga is beépíti egy általa gyártott termékbe, ezért a beszállító késedelme esetén a megrendelő is késedelembe kerül – és ez által kárt okoz – a saját megrendelőivel szemben – teszi hozzá dr. Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Természetesen egyik beszállító sem szeretne arra kényszerülni, hogy az általa nyújtott terméken túlmutató károkért – például a teljes beszállítói lánc késedelméért – kártérítést kelljen fizetnie. Ezért gyakori, hogy a beszállítók a szerződésekben a kártérítési felelősségüket meghatározott összegre korlátozzák. Ha ilyen kikötést a szerződés nem tartalmaz, azonban a koronavírus-járvány miatt a beszállító nem tud teljesíteni, a Ptk. fent említett rendelkezése alapján a beszállítónak lehetősége van bizonyítani, hogy a késedelmet, és az annak folytán felmerült kárt rajta kívül álló körülmény okozta. Ebben az esetben mentesülhet a felelősség alól.

A szakértők szerint fontos leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:

  • az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
  • következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatók, és
  • a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

A szerződés megszűnése – lehetetlenülés

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését – például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani –, akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Ha például valaki a vírus megjelenése előtt szállást foglalt egy szálláshelyen, azonban a szálláshely karantén alá kerül, nyilvánvaló, hogy a szálláshely egyik félnek sem felróható okból nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségét, azaz a szállás rendelkezésre bocsátását. Ilyen esetben tehát a vendég által kifizetett előleg főszabály szerint visszajár – mondja Kelemen Dániel.

Szálláshelyfoglalások

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint önmagában a vírus megjelenése a szálláshely településén anélkül, hogy bármely hatósági intézkedésre sor kerülne, nem teszi lehetetlenné a szerződés teljesítését. Ezért, ha ilyen esetben a vendég lemondja a foglalást, a szálláshely általában alkalmazhatja a lemondási feltételeit. Az eset körülményeitől függően a szakértők azonban elképzelhetőnek tartanak olyan tényállást és jogértelmezést is, hogy ha a vírus az adott településen már olyan mértékben elterjedt, hogy már a szálláshelyre utazás esetén is jelentős a fertőzés kockázata, adott esetben kifejezett hatósági intézkedés nélkül is alkalmazhatóvá válhatnak a lehetetlenné válás jogkövetkezményei.

Bíróság általi szerződésmódosítás: csak rendkívül szűk körben, számos feltétel együttes fennállása esetén lehetséges

A szerződés bíróság általi módosítására csak akkor kerülhet sor, ha tartós jogviszonyról van szó, és a szerződés megkötését követően előállott egy olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, nem a szerződő fél idézte elő, nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.

A szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség. Azonban az irányadónak tűnő álláspont szerint a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket.

A szakértők aláhúzzák: amennyiben egy szerződő fél a koronavírus-járványra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia, általánosságban a vírusra való hivatkozás nem elégséges. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a járvány következményei milyen mértékben voltak előreláthatók, illetve a konkrét szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg.

A szakértők álláspontja szerint az még a jövő zenéje, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a fent említett jogkövetkezmények alkalmazása milyen mértékben fog jogvitákhoz vezetni.

Ha a jogviták száma megnő, az komoly kihívás elé állítja majd a bíróságokat is, hiszen hasonló helyzetekkel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni, így a bíróságok nem fognak tudni teljesen analóg esetekhez visszanyúlni. Mindenesetre elképzelhetőnek tartjuk, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a szerződő felek a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését részletesebben szabályozzák – véli Faragó János.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi beszerzés

Bunna Erika

adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close