Még nincs döntés a reklámadóról

Megosztás Tetszik

A reklámadóról még nincs konkrét döntés, "ez egy lehetséges variáció" - így reagált a tiltakozásokra hétfői sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.

A napokban a két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 is tiltakozott a reklámadó tervezett bevezetése ellen. Ezzel kapcsolatban a kormánypárt szóvivője hangsúlyozta: nincs még konkrét törvényjavaslat a reklámadóról, így annak mértékéről sem lehet vitázni. Megjegyezte ugyanakkor: korábban több bank is előállt azzal a fenyegetéssel, hogy a bankadó bevezetése esetén kivonulnak Magyarországról, "aztán végül is maradtak". "Reményemet fejezem ki, hogy az RTL Klubra és a TV2-re a jövőben is számíthatunk, és nagy figyelemmel fogjuk követni a híradóikat" - mondta Selmeczi Gabriella, hozzátéve, hogy a kormánypárti képviselők között is téma a reklámadó. Megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint az Európai Unió követel újabb bevételeket Magyarországtól, az unió kérésére vette tervbe a kormány a reklámadó esetleges bevezetését.
   
Az EU kifejezetten megszorításokat kér Magyarországtól, a kormány és a Fidesz azonban kijelentette, a családokat nem hajlandó megszorítások alá vetni, "szeretnénk máshonnan megtalálni ezeket a forintokat" - fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy ez lehet a reklámadó, amelyről azonban még nincs döntés, "ez egy lehetséges variáció". A sajtóban megjelentek szerint a magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére.
   
A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét. E szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja pedig az ebből származó nettó árbevétel lenne. Az adó mértéke sávosan emelkedne: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot.