Médiaunió: a magyarok több mint húsz százaléka vált már online csalás áldozatává

Megosztás Tetszik

A magyarok több mint húsz százaléka vált már online csalás áldozatává, ráadásul a kiberbűncselekmények elkövetői egyre kreatívabb eszközökkel csalják tőrbe áldozataikat, megtévesztve ezzel még a rutinos internethasználókat is – közölte a Médiaunió Alapítvány kedden az MTI-vel.

A szervezet közleményében azt írta, egyre többen aggódnak, hogy szeretteik is áldozatul eshetnek az internetes és banki csalásoknak. Hozzátették: különösen azok vannak veszélyben, akik kevésbé ismerik a digitális világot és sokszor nehezebben tájékozódnak az online térben.

Kiemelték: a kiberbűnözők és banki csalók ellen folyamatos körültekintésre van szükség, odafigyeléssel és megfelelő tájékoztatással azonban hatékonyan megakadályozható, hogy szeretteink áldozattá váljanak. Az alapítvány szakértői ezért összegyűjtötték a hasznos gyakorlati tippeket az online csalások kivédésére.

A közleményben idézték Szinai Ádámot, a KiberPajzs elnevezésű kampány kommunikációs szakértőjét, aki azt javasolta, a felhasználók mentsék el a bank hivatalos webcímét a böngészőben a kedvencek közé, ahonnan már újragépelés nélkül, biztonságosan előhívható. Ugyanis, ha egy felhasználó az internetes keresőoldalakon írja be a bank nevét, fennáll a veszély, hogy a valódi felület helyett a keresés során a lista elején szereplő hamis linkekre kattint.

Felhívta a figyelmet arra is: fontos, hogy senki ne használja több helyen ugyanazt a jelszót, ha pedig újat kell létrehozni, legyen legalább 12 karakteres, legyenek benne nagybetűk, számok és különleges írásjelek is. Nem ajánlott a könnyen kitalálható jelszavak használata, mint például a háziállat neve és születési éve. Jó megoldás lehet, ha jelszóként például egy közmondás kezdőbetűit használják az emberek, számokkal és speciális karakterekkel kiegészítve – jegyezte meg.

Javasolta továbbá a kétlépcsős hitelesítés használatát, és vírusirtó beállítását. A szakértő kitért a gyanúsan hangzatos online befektetésekre, és kiemelte: ami túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés, még akkor is, ha ismert emberek vagy cégek nevében hirdetik. A tapasztalatlanabb internetezőket könnyen félrevezethetik a kecsegtető, szokatlanul magas hozamot ígérő befektetéssel, vagy épp mesés kriptovaluta-vásárlási lehetőségekkel csalogató kiberbűnözők – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Azt javasolja továbbá, hogy senki ne töltsön le ismeretlen szoftvert a számítógépére, különösen akkor ne, ha ezt egy cég vagy hatóság nevében, telefonon kérik.

Megjegyezte: egyes pénzintézeteknél kérvényezhető, hogy más is kapjon a számlatulajdonos fiókjáról kártya- vagy számlafigyelő sms-szolgáltatást, és ha a családtagok ilyet igényelnek, gyorsan közbe tudnak lépni, ha valami gyanúsat tapasztalnak. Természetesen ehhez az érintett kifejezett szándéka és hozzájárulása szükséges – emelte ki Szinai Ádám.

A szakértő hangsúlyozta: az internetes banki csalók nem mindig az interneten keresztül szedik áldozataikat, gyakori módszer, hogy telefonon keresztül próbálnak áldozatokat csalni a hamis felületekre és alkalmazásokra. Emellett az sem ritka, hogy egyszerűen egy telefonhíváson keresztül próbálják kiszedni a gyanútlan emberek személyes és banki adatait.

Felhívta a figyelmet arra, érdemes végigbeszélni a családdal, melyek azok a tipikus mondatok, amelyek azonnal elárulják a csalókat. Egy valódi banki ügyintéző ugyanis soha nem kéri, hogy adjuk meg a nevünket, hiszen pontosan tudja, kit keres, nem ijesztget vagy sürget és nem mond olyat, hogy azonnal döntenünk kell. Emellett nem „kapcsol egy másik bankot”, hiszen ez a banktitok súlyos megsértése lenne és nem kérdezi meg, hogy melyik banknál van számlánk, hiszen pontosan tudja, és egy valódi bank csak a saját ügyfeleit keresi fel. A valódi banki ügyintéző soha nem kér netbankos felhasználónevet, jelszót, CVC-kódot, a bankkártya lejárati dátumát, vagy egy SMS-ben kapott jóváhagyó kódot és nem kéri, hogy segítsünk átutalni a pénzünket egy biztonságos számlára, mert a jelenlegi „veszélyben van”, mivel nem utalhatnak pénzt senki nevében – sorolta a szakértő.

Szinai Ádám szerint érdemes kinyomtatni és jól látható helyre kitenni a kiberbiztonsági edukációra létrehozott „A kulcs te vagy!” program sorvezetőjét.

A közleményben arról is írnak, mi a teendő, ha megtörtént a baj. Csalás gyanúja esetén mindig a banki ügyfélszolgálatot kell először hívni, a legtöbb pénzintézet telefonos menüjében külön menüpont van a visszaéléseknek.

Az ügyintézők gyakran javasolják, hogy a segítségükkel haladéktalanul tiltsuk le a bankkártyát, illetve szükség esetén az elektronikus csatornákhoz való hozzáférést. Ez azért fontos, mert a limitek nullára állításával átmenetileg ugyan megakadályozhatjuk a következő kártyás tranzakciót, teljes biztonságot a kártya – szükség esetén az elektronikus csatornák – tiltása jelent. Miután az érintett beszélt az ügyfélszolgálattal, ne felejtse el megtenni a rendőrségi feljelentést sem – sorolta a teendőket a szakértő, olvasható a közleményben.