Matolcsy lehet újra a jegybankelnök – ezt jósolja 2030-ra

Megosztás Tetszik

A kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával, 10 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága mai ülésén Matolcsy György újbóli jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztjára.

A jegybank az elmúlt hat évben, a most véget érő elnöki ciklus alatt képes volt mandátumai előírásait ellátni és hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz – mondta a bizottság ülésén Matolcsy György. Magyarország valamennyi makro- és mikrogazdasági mutatója kedvező képet mutat, ennek elérésében jelentős szerepet játszott az elmúlt években az MNB is. A jegybank a monetáris, ezen belül a kamatpolitikájával az elmúlt 6 évben 2400 milliárd forint kamatkiadást spórolt meg az államháztartásnak – ecsetelte.

A parlamenti testület azt követően hallgatta meg az MNB elnökét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jegybank jelenlegi elnökének újbóli kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek. Matolcsy György jelenlegi jegybankelnöki megbízatása 2019. március 3-án megszűnik. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint az MNB elnökének megbízatása hat évre szól, és egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a tisztséget.

Matolcsy György kifejtette: az MNB 2013-tól teljesítette három célját: elérte az árstabilitást, amit az inflációnak a három százalék körüli, plusz-mínusz egy százalékpontos sávon belüli tartása jelentette, biztosította az ország pénzügyi stabilitását, és segítette a kormányt gazdaságpolitikája megvalósításában.

Véleménye szerint a 2010 utáni gazdaságpolitika lényegében a belső forrásokra épült, így fenntartható pályára állította a gazdaságot. A globális piacok bővültek, így a külső forrásokra, az uniós pénzekre és a külföldi működő tőkére is támaszkodhatott a magyar gazdaság. A magyar gazdaság az elmúlt években végig három százalék felett nőtt, az utolsó évben jóval meghaladva azt, a gazdasági fordulat során a gazdaság növekedése kétharmad részben belső erőforrásokra épült – mondta az MNB elnöke.

Jelezte: az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a felzárkózás jelentős volt, a beruházások 40 százalékos, a fogyasztás 20 százalékos bővülését nagymértékben segítette az MNB, a növekedési hitelprogram (nhp) új pályára állította a hitelezést Magyarországon.

Matolcsy György kiemelte: ha 2013 óta nincs stratégiai szövetség a kormány és a jegybank között, akkor a növekedési, felzárkózási fordulat nem valósult volna meg. Jó példaként említette az amerikai kormány és az Egyesült Államok jegybankja közötti szoros együttműködést, ami azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok gazdasága már 2009 közepére kezdett túllépni a válságon.

Rámutatott: az elmúlt hat évben többször bírálták az MNB-t azért, hogy túllép a hatáskörén. Ez a kritika szerinte nem helytálló, hiszen a jegybank feladatai közé tartozik az is, hogy segítse a kormány gazdaságpolitikai tevékenységét. Az MNB alapítványai a feladatuk ellátása mellett nemcsak megőrizték a rájuk bízott vagyont, hanem növelni is tudták azt. Az alapítványok a pénzügyi-közgazdasági felsőoktatás megújításában is tevékeny szerepet vállaltak – fűzte hozzá Matolcsy.

Hangsúlyozta: "nagyon bevált intézkedés" volt a pénzpiaci felügyelet jegybankba integrálása, mellyel néhány hónap alatt ki tudták szűrni a 2013-as brókerbotrány visszaéléseinek elkövetőit.

Székely Sándor, független képviselő magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdésére a jegybankelnök hangsúlyozta: Magyarország a legsikeresebb ország volt a válságkezelésben, amit a hagyományos és nem konvencionális eszközök jó keverékének alkalmazásával ért el. Matolcsy György szerint a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése gazdaságpolitikai hiba volt, és amikor választani lehetett, a magánnyugdíjpénztár-tag állampolgárok 97 százaléka visszatért az állami nyugdíjrendszerbe.

A jegybankelnök egy kérdésre válaszolva rámutatott: Ausztria bérszintjének 80-85 százalékát érhetjük el 2030-ra, ha az üzleti szféra és a kormány együtt megvalósít egy sikeres versenyképességi programot, ez történelmi siker lehet.

Mellár Tamás, (Párbeszéd) a bizottság alelnöke felvette, hogy az infláció már elkezdett emelkedni, erre Matolcsy György azt válaszolta, kifejezetten jó, hogy az infláció elérte a jegybanki célt. A legnagyobb veszélyt, a deflációt sikerült elkerülni, amivel Japán 15 éven át küzdött, a defláció visszavetné a fogyasztást is.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője az euró bevezetéséről kérdezte az MNB elnökét, aki azt mondta: úgy kell csatlakoznia Magyarországnak az euróövezethez, hogy az kedvező legyen az országnak, a gazdaságnak. Jelezte: térségünkben Szlovákia nyert, Szlovénia vesztett az euróövezethez való csatlakozással.

Csárdi Antal (LMP) kérdésére Matolcsy György jelezte: a Magyar Tudományos Akadémia sok okos emberrel, sok jó intézménnyel rendelkezik, az MTA-nak hozzá kell járulnia a versenyképességi fordulathoz.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint nagyon kedvező volt, hogy a jegybank a különböző hitelprogramjai révén segítette a vállalkozások hitelhez jutását, minden jelzőszám azt mutatja, az MNB az elmúlt években nagyon jelentősen támogatta a magyar gazdaság bővülését.