Már a németek is vitáznak a bevándorló munkavállalókról

Megosztás Tetszik

Nagy-Britannia után Németországban is vita indult a Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt. A bevándorlók szociális ellátásának szabályait Nagy-Britanniával ellentétben még nem szigorították, és a politikusokon kívül tekintélyes gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői is megszólaltak a vitában, érvelve a munkaerő szabad mozgásának uniós alapelve mellett, illetve a bevándorlók megbélyegzése ellen.

Az úgynevezett szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás körül kialakult vitát a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását követelve. "Aki csal, az repül" - áll a CSU  parlamenti képviselőinek csütörtökön véget ért háromnapos értekezletén elfogadott dokumentumban, amelyben a javasolt változtatásokat rögzítették. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat. 

Ezt a szabályt Nagy-Britanniában január 1-jével bevezették, és további szigorításokra is készül a kormány. Németországban viszont egyelőre csak egy tárcaközi bizottságot alakítottak meg, hogy megvizsgálja, kell-e lépnie az ügyben a szövetségi kormánynak. Nagy-Britanniában a liberálisokkal kormányzó konzervatívok egységesen kiállnak a szigorítások mellett, szinte versenyezve a közvélemény-kutatások szerint erősödő, EU-ellenes UKIP - az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja - radikális intézkedéseket követelő politikusaival.

Németországban viszont a CSU-t az "aki csal, az repül" mondatért a testvérpárton, a CDU-n kívül valamennyi parlamenti párt elítélte, jobboldali populizmussal vádolva a bajor konzervatívokat. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU-ban ugyan néhányan üdvözölték a CSU kezdeményezését, de a párt vezetői közül senki nem foglalt állást egyértelműen, a kancellár pedig úgy ítélte meg, hogy a tárgyilagos, szakmai vita felé kell terelni a diskurzust, és ezért végül a kormány 11 tárca államtitkárának vezetésével bizottságot alakított, amelynek júniusig kell jelentést készítenie a bevándorlás és a szociális ellátórendszer összefüggéseiről.

Gazdasági érdekképviseletek szerint nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, a bevándorlásról szóló vita pedig veszélyes, mert elriaszthatja a képzett külföldi munkavállalókat. Az informatikai ágazat legnagyobb szervezete, a Bitkom egy csütörtöki közleményében hangsúlyozta, hogy a vita "teljes mértékben kontraproduktív".  A német informatikai cégeknél jelenleg 39 ezer állás betöltetlen, mert nincs elég hazai jelentkező.

Egy sor további ágazatban is nagy mértékben támaszkodnak a bevándorlókra. Az építőiparban például 9,5 százalékos a külföldi munkavállalók aránya, az egészségügyben pedig annyira súlyos a munkaerőhiány, hogy az országos munkaügyi hivatal (BA) egyebek között Szerbiában és a Fülöp-szigeteken toboroz ápolókat.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint Németországban 2025-ig 1,5 millió új külföldi munkavállalóra van szükség a gazdasági növekedés fenntartásához és a társadalom öregedése miatt nyomás alá kerülő ellátórendszerek stabilizálásához. Ezért nem szabad hagyni, hogy egy "heves politikai vita miatt rossz fényben tűnjön fel a bevándorlás" - mondta egy csütörtöki interjúban Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb német jótékonysági szervezet, az egyházi segélyszervezeteket összefogó Caritas elnöke is figyelmeztette a CSU-t. Peter Neher szerint rontja a társadalmi légkört és veszélyes, ha a szociális támogatásokkal összefüggő visszaéléseket emelik ki a románokkal és a bolgárokkal kapcsolatban, akiknek döntő többsége dolgozik és adót fizet. A Caritas elnöke hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a megosztást, nem szabad a "mieinkre" és a "jövevényekre" osztani a társadalmat. 

A legutóbbi, 2013 közepéről származó adatok szerint nagyjából 320 ezer román és bolgár állampolgár él Németországban. A foglalkoztatottsági arány körükben 60-64 százalékos, megfelel az országos szintnek, a munkanélküliség 7,4 százalékos, elmarad a 7,7 százalékos országos átlagtól. 

Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlástól, és a munkavállalási korlátozások lebontása várhatóan a képzettségi szint emelkedését és a feketemunka visszaszorulását eredményezi majd. 

Ugyanakkor több nagyvárosban feszültséget okoz, hogy jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok. A városi önkormányzatok szövetségének vezetője, Ulrich Maly nürnbergi főpolgármester egy csütörtöki interjúban hangsúlyozta, hogy kihívás a képzetlen románok és bolgárok megjelenése, de nem tömeges méretű és nem országos gond. Nagyjából egy tucat városban okoznak problémát, de csak egyes negyedekben - tette hozzá. Kiemelte, hogy a jelenlegi vitából az a "végzetesen téves következtetés adódik, hogy szegénységi bevándorló az összes román és bolgár, aki hozzánk érkezik, és sokan közülük még csalók is".

Az ARD közszolgálati televízió csütörtökön ismertetett felmérése alapján a lakosság relatív többsége, 46 százaléka szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.