Zugváltót bírságolt meg az MNB

Megosztás Tetszik

Az MNB 28 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a hévízi Ajsa-Kühne Kft.-re és azonnali hatállyal megtiltotta a felügyeleti engedély nélküli pénzváltási tevékenység folytatását. A cég korábban egy pénzügyi intézmény kiemelt közvetítőjeként működött, ám megbízási szerződésének megszűntével jogosulatlanul folytatta tevékenységét, olvasható a Magyar Nemzeti Ban (MNB) honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott le a hévízi székhelyű Ajsa-Kühne Kft.-nél azt áttekintve, hogy a társaság végez-e felügyeleti engedély nélkül pénzváltási (kiegészítő pénzügyi szolgáltatási) tevékenységet.

A pénzügyi felügyelet munkatársai ennek keretében próbavásárlást hajtottak végre a társaság népszerű üdülőközpontban található helyiségében, amely hirdetőtáblával és LED-es fényújsággal is jelezte, hogy ott pénzváltó működik. Az ezt követő eljárás során beszerzett bizonyítékok szerint az Ajsa-Kühne Kft. tevékenységét több különböző valutával (pl. euró, svájci frank, angol font, USA dollárral) is folytatta, jelentős összegű forgalmat bonyolítva.

Az MNB vizsgálata során megállapította, hogy a társaság korábban – az egyik akkori takarékszövetkezet megbízásából, vele szerződésben állva – kiemelt közvetítőként jogosult volt pénzváltási tevékenység végzésére. Ezt azonban megbízási szerződésének megszűnését követően is folytatta, s ennek keretében a továbbiakban is rendszeresen, árfolyam-különbözet alkalmazásával, előre egyedileg meg nem határozott körben folytatott pénzváltási tevékenységet. Az Ajsa Kühne Kft. tehát jogsértő módon üzletszerűen pénzváltási tevékenységet végzett, miközben nem rendelkezett az erre vonatkozó pénzügyi felügyeleti engedéllyel.

Az MNB mindezek nyomán azonnali hatállyal megtiltotta a társaságnak a jogosulatlan tevékenység folytatását és 28 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A felügyelet emellett jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával feljelentést is tesz az ügy miatt.

A bírságösszeg kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy a társaság egyértelműen tisztában volt azzal, hogy tevékenysége engedélyhez kötött, azt mégis ennek hiányában végezte, és hogy azt hosszú időn, éveken keresztül folytatta. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a társaság a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított.