adozona.hu
Könnyen ráfázhat a könyvelő, ha adótanácsokat is osztogat
//adozona.hu/altalanos/Konnyen_rafazhat_a_konyvelo_ha_adotanacsoka_9UZQLH
Könnyen ráfázhat a könyvelő, ha adótanácsokat is osztogat
A könyvelői munka – „hivatalosan” számviteli szolgáltatás – összetett tevékenység, sok mindent magába foglal. Kérdés, hogy vajon az adótanácsadás is e körbe tartozhat-e? Az alábbi, a valóságban is megtörtént eset tanúságait ajánlom minden könyvelő figyelmébe.
Biztosan sokan eltűnődtek már azon, milyennek is kell lennie a jó könyvelőnek. Ha Ön, Kedves Olvasó szakmabeli, akkor jó okkal szeretne minél inkább megfelelni az egyre telítettebb piac elvárásainak, ha pedig vállalkozó, akkor cége sorsa múlhat a könyvelő személyén, képességein (tényleg!).
A kérdés legutóbb egy amerikai akcióvígjáték nézése közben jutott eszembe. Persze nem azért, mert a film olyan unalmas lett volna, hogy ahhoz képest még a számviteli szolgáltatás minőségi kérdései is vérpezsdítően hatnak az emberre.
A „Pancser polisz” (The Other Guys) című moziról van szó, amit nemrégiben vetített az egyik kereskedelmi csatorna is. Ebben a – szerintem zseniális – Will Ferrel könyvelőt („súlyosbító körülményként” egészen pontosan a New York-i rendőrség gyilkossági csoportjának könyvelőjét) alakít. Imádja a munkáját. Olyannyira, hogy ezt akár gyermekkori álma beteljesülésének is nevezhetjük. (Van aki űrhajós, pilóta vagy világhírű orvos szeretne lenni már csöpp korában is – és van, aki könyvelő…)
A film egyik – csak a témánk szempontjából – sarkalatos jelenetében elmeséli társának: ”tizenegy éves koromban könyvvizsgálatot tartottam a szüleimnél. Amikor beszámoltam az eredményről, nem kaptam vacsorát.”
Nos, nem kétséges, hogy a jó könyvelő szereti a munkáját. Igyekszik minél többet nyújtani ügyfeleinek. Ezt azonban jó, ha átgondoltan teszi. Különben úgy járhat, mint az a jó szándékú, de – sajnos – pórul járt kolléga, aki tévesen értelmezte a kisvállalkozók tételes adójának szabályait.
Amikor ügyfele év közben (június végén) elérte a bűvös 6 millió forintos bevételi határt, azt tanácsolta neki, azonnal lépjen ki a kata hatálya alól. Ezzel pontosan 1,2 millió forint nem várt fizetendő adót sikerült „összehoznia” ügyfele számára, aki 24 hónapig nem is választhatja újból ezt, az egyébként számára kedvező adózási módot.
Kollégánk ugyanis elfeledkezett arról, hogy a szóban forgó 6 milliós bevételi határ – amelyet átlépve a tételes adón túl már további 40 százalékos adóteher is „belép a képbe”– az év egészére szól.
Vagyis havi lebontásban nézve 500 ezer forint az a bevételi határ, ameddig a katásoknál nem merülhet fel az említett különadó. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó esetben, az adóhatály alóli kilépés miatt csak 3 millió forint bevételig nem kellett megfizetni a 40 százalékos adót, afölött azonban már igen.
Mit tehetett volna az érintett katás vállalkozás? |
Az év elejétől katás vállalkozó, aki év közben eléri a 6 millió forintos értékhatárt, akkor jár a legjobban, ha nem lép ki a kata hatálya alól! A katások esetében a megszerzett bevételt kell figyelembe venni a 6 millió forintos értékhatár számításakor. A törvény szerint pénz esetében a bevétel megszerzésének napja az átvétel, a jóváírás napja. Sokat segíthet tehát a bevételek időzítésében a vevőknek, megrendelőknek adott fizetési határidők tervezése. Gyakori az is, hogy a katás vállalkozónak van másik – jellemzően azonos tevékenységet folytató, de nem katás – vállalkozása is. Ekkor megfontolandó, hogy az év második felében ez a cég dolgozzon – azaz számlázzon – többet, miközben a katás vállalkozás már nem szerez több bevételt, csak megfizeti a tételes adót. |
Az ügyfél téves tájékoztatásra hivatkozva követelte könyvelőjétől az 1,2 millió forint megtérítését. A könyvelő rendelkezik felelősségbiztosítással, és kérte biztosítójától a kár rendezését. A biztosító azonban ezt elutasította, mondván, az érintett könyvelő a hibát adótanácsadás során követte el, amire nem lett volna joga, mivel nincs ilyen végzettsége.
A könyvelő ekkor arra hivatkozott, hogy a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése során is tanulnak az adóváltozásokról, ebből kiindulva az adótanácsadás is része az általa végzett számviteli szolgáltatásnak.
Való igaz, a kötelező továbbképzésen adózási kérdések is felmerülnek. Ugyanakkor ez – sajnos – nem jogosítja fel a könyvelőket arra, hogy adótanácsadói tevékenységet is folytassanak, még akkor sem, ha az ügyfelek ezt elvárják tőlük, és a könyvelő rendelkezik az ehhez szükséges tudással (alkalmasint magas színvonalon), de nincs adótanácsadói végzettsége, magyarán szólva, nincs róla „papírja”.
A 26/2008. (VIII. 30) PM rendelet előírása szerint még a megfelelő szakirányú végzettséggel bírók is csak akkor adhatnak adótanácsot, ha a pénzügyekért felelős miniszter engedélyével, adótanácsadói igazolvánnyal rendelkeznek, és nevük, adataik megtalálhatók az illetékes minisztérium honlapján, azaz eleget tettek regisztrációs kötelezettségüknek.
Hozzászólások (0)