hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könnyen kartellgyanúba lehet keveredni, ha erre nem figyel a cég

  • adozona.hu

A cégek akár úgy is versenyjogsértés gyanújába keveredhetnek, ha nem is kommunikálnak egymással – hangzott el a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett online eseményen, melyen a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi partnere, Dr. Horányi Márton tartott előadást. A vállalatok egyre szélesebb körben – a HR-től az árazó algoritmusokig – kell ügyeljenek a versenyszabályok betartására.

Korábban a versenyhatóságok jellemzően az értékesítési kartelleket, azaz az egyébként konkurens cégek eladási árainak összehangolását szankcionálták. A versenyjog ugyanakkor folyamatos változásban van, és egyre több olyan magatartás kerül a hatóságok célkeresztjébe, amelyek felvethetik a versenyjogsértés gyanúját.

Az utóbbi időben előtérbe kerültek az atipikus kartellek, amikor a cégek nem közvetlenül játszanak össze a verseny torzítása érdekében, sőt, adott esetben még csak nem is kommunikálnak egymással – mondta el Dr. Horányi Márton. A kartelljogi szabályokat a piacon egyébként nem versenyző vállalatok esetében is alkalmazzák, többek közt a munkavállalók bérének leszorítása ellen. 

Az úgynevezett hub&spoke kartell esetében a versenytársak harmadik félen keresztül hangolják össze áraikat. Ilyen lehet az az eset, amikor kereskedők egy közös beszállítón keresztül egyeztetnek. Nemzetközi szinten több tucatnyi hasonló ügy merült fel – ilyen például a játéknagykereskedő Hasbro esete, amikor két kiskereskedőjét (az Argost és a Littlewoodsot) győzte meg arról, hogy nem érdemes belemenni az agresszív árversenybe, vagy amikor a JJB sportbolthálózat panaszára a nagykereskedő Umbro elérte, hogy a másik kiskereskedő, a Sports Soccer visszatérjen a „korrekt eladási árhoz”.

A cégek akkor kerülhetik el, hogy versenyjogsértés gyanújába keveredjenek, ha betartanak néhány szabályt. Így a beszállítón keresztül ne osszanak meg bizalmas információkat versenytársaikkal, és ne is kérjenek a beszállítóktól a versenytársakra vonatkozóan ilyen információkat. A versenyhatóság gyanú esetén meg fogja vizsgálni, hogy a cég elhatárolódott-e egy hasonló információ megismerésétől. Ha egy versenytárs a piacon kialakult árszint alá áraz, akkor tilos a szállítót arra kérni, hogy „regulázza meg” a kereskedőt, és érje el a „túlzottan” alacsony árazás megszüntetését. Ugyancsak tilos a szállítót kilistázással fenyegetni, arra az esetre, ha nem „tesz rendet” a piacon.

Mindez fordított esetben is megvalósulhat, amikor a szállítók egyeztetnek anélkül, hogy közvetlenül beszélnének egymással. Ilyenkor a kereskedő a „hub”, aki információk – például árazás, áremelések, akciók mértékének – továbbításával segíti elő a szállítók üzleti magatartásának összehangolását.

Olyan egyoldalú magatartás – az árjelzés – esetén is megállapítható lehet a jogsértés, amikor a felek közt semmilyen kommunikáció nincs. Ilyenkor az valamely piaci szereplő egyoldalúan hoz nyilvánosságra versenyjogi szempontból érzékeny, jövőbeli árakra vagy áremelési szándékra vonatkozó információkat. A bejelentés történhet nyilvánosan is – például a sajtón keresztül, a céges honlapon vagy konferencián. A versenyhatóság több tényezőt vizsgál annak megállapítására, hogy ez a magatartás sérti-e a versenyt.

Így mindenképp gyanús, ha az áremelés nem elhatározott, hanem csak szándék, és a bejelentéssel a cég csak „szondázza” a piacot, jelzést ad a konkurenseinek a hasonló lépésre. Ez megvalósulhat több, akár 10-20 szereplős piacon is, és ahol több vagy akár minden szereplő előre jelzi a tervezett áremelést. Ez történt néhány éve az Európai Bizottság által vizsgált ügyben, ahol tengeri konténer-szállítmányozó cégek (összesen 14-en) sorban jelentettek be hasonló mértékű áremeléseket. A bizottság annak ellenére avatkozott be, hogy a cégek közti egyeztetés nem volt bizonyítható.

A HR területén is előfordulhat kartellezés, amikor a cégek fizetési plafonnal korlátozzák a hozzájuk jelentkezők munkabérét, vagy megállapodnak abban, hogy nem csábítják át egymástól a szakembereket. Ez az úgynevezett „no-poaching” kartell az Egyesült Államokban már akár büntetőjogi következménnyel járhat. Itt a cégeknek a gyártott termékek tekintetében nem kell versenytársi viszonyban lenniük a jogsértéshez, hiszen ugyanazért a munkaerőért versenyezhet egymással például egy informatikai és egy vegyipari cég is.

Magyarországon még nincsen kifejezetten erre vonatkozó iránymutatás, de a no-poaching és HR-kartellek világszerte a versenyhatóságok fókuszában vannak. Ez azt jelenti, hogy a HR-vezetőknek itthon is figyelni kell: a hasonló megállapodások, illetve a bérekre vonatkozó információcsere itthon is sértheti a versenyt.

A technológiai fejlődés is okoz változást a kartelljogi trendekben: a hatóságok vizsgálni fogják az algoritmus alapú ármeghatározás problémáit is. Ezzel önmagában nincs versenyjogi probléma, de az algoritmus alkalmazása aggályos lehet, ha annak segítségével valósítják meg a kartellt, vagy ha úgy alkotják meg az algoritmusokat, hogy azok "önmaguk" dönthessenek a versenytársakkal való összehangolt árazás mellett. Az árazó algoritmusokat ezért már úgy kell programozni, hogy az maga kizárja a kartellezést, mint az algoritmus által választható stratégiát (compliance by design).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Külföldi napidíj, árfolyam 2

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink