A Magyar Közlöny 2026. évi 70. számában megjelent a Kúria jogegységi határozata (4/2026. JEH) a költségvetési csalás bűncselekménye esetén a bűncselekmény-egységet lezáró tény (időpont) meghatározásáról, amely tisztázza, hogy a költségvetési csalás törvényi egységét a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének 2022. márciusi hatálybalépéséig kizárólag a jogerős ügydöntő határozat (ítélet) meghozatala zárja le.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiuma vezetőjének előzetes döntéshozatali indítványa alapján jogegységi határozatot hozott a közhasznú alapítványok illetékmentessége tárgyában – olvasható a Kúriai Döntések 2025. februári számában.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.V. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján lefolytatott jogegységi eljárásban hozta meg a 6/2023. Jogegységi határozatot június 12-én.
A Kúria 3/2023. jogegységi határozatát a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott földárverési eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslatról április 11-én tették közzé a 2023. évi 52. számú Magyar Közlönyben.
A Magyar Közlöny 2023. március 2-ai 2023/32. számában egy jogegységi határozat és három rendelet jelent meg.
2/2022. Közigazgatási jogegységi határozatában a Kúria kimondta, hogy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelet 119. cikke szerinti vámelengedési eljárásban a bizalomvédelem elvének megfelelően a vámhatóság hibája miatt a vám akkor engedhető el, ha a jóhiszemű ügyfél a hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező kereskedőktől elvárható gondossággal a vámhatóság hibáját – annak jellegére figyelemmel – nem észlelhette. A hiba észlelhetőségét nem lehet azon az alapon kizárni, hogy az ügyfél maga is tévedésben volt – olvasható a Kúria weboldalán.
A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor semmis, ha az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót egyáltalán nem tartalmazza – mondta ki a Kúria.
A Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy miként kell építményadót fizetni a beépített épületrész után. A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e – olvasható a Kúria honlapján.
A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték