Továbbra is nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek

Megosztás Tetszik

Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum fizetőképességi index (IFI), amely a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít. Ugyanakkor a lakossági kamatkiadások tizennégyéves csúcsot értek el, ez elsősorban az elmúlt évek magas inflációjának és a jegybanki alapkamat-növekménynek köszönhető. Az alacsony jövedelmű háztartások nehezebben kezelik a megnövekedett költségeket, míg a magasabb jövedelműek a kamatbevételekből profitálnak, ezáltal tovább mélyítve a jövedelmi különbségeket.

Az idei év harmadik negyedévében a legfrissebb adatok szerint az Intrum fizetőképességi indexe alig egy százalékkal csökkent, így lényegében 12,5-ös értéken stagnált. A havi adatok alapján júliusban kisebb visszaesés tapasztalható, ám ezt követően az index értéke enyhén emelkedett, végül pedig ismét stagnált az előző hónaphoz képest. A lakosság fizetőképességének gyakorlatilag változatlan szintje a közelmúlt gazdasági nehézségeihez viszonyítva kedvező eredménynek számít.

Rekordot döntött a lakossági kamatkiadás

Az idei második negyedévben tetőztek a lakossági kamatkiadások: 245 milliárd forinttal elérték a tizennégy éve nem látott csúcsot. Ez nagyrészt a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság nyomán kialakult magas infláció következménye. Az infláció kezelésére a jegybank megemelte az alapkamatot, amely a lakossági hitelpiacot is átárazta, így növekedtek a kamatkiadások.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a lakosság kamatbevételei is emelkedtek, 2024 második negyedévében elérve a 486 milliárd forintot. Ezt főleg az állampapírok hozama okozza, amelyek kamata szintén a magasabb alapkamat miatt nőtt. 2023 első negyedévében a háztartások nettó kamategyenlege (vagyis a kamatbevételek és a kamatkiadások közötti különbség) pozitívba fordult. Ez alapvetően jelenti, hogy a kamatok összességében javítottak a lakosság fizetőképességén.

„Fontos azonban az eredményekhez azt is hozzátenni, hogy a kamatok emelkedése a jövedelmi különbségek hatására eltérő mértékben érintette a különböző háztartásokat: jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások részesültek a megnövekedett kamatbevételekből, mivel ők rendelkeznek általában megtakarítással. Ezzel szemben az emelkedő kamatok a hiteladós, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtották leginkább, amelyek nehezebben tudják kezelni a megnövekedett költségeiket. Az MNB pénzügyi egészség kutatásából azonban jól látszik, hogy ez a réteg a lakosság 40 százaléka körül alakul, akik egyhónapnyi megtakarítással sem rendelkeznek.” – kommentálta az Intrum és a GKI új jelentését Deszpot Károly, az Intrum vezérigazgató-helyettese.

Bizonytalanságukban inkább tartalékolnának a magyarok

A magyar gazdaság gyenge teljesítményének és a lakossági fogyasztás alacsony szintjének hátterében több tényező is áll. A reálbérek emelkedése ellenére a lakosság költési hajlandósága nem mutat jelentős növekedést, és a vállalkozások is óvatosabban közelítik meg a beruházásokat. Az empirikus adatok azt mutatják, hogy a háztartások a Covid–19 és az energiaválság következményeként megcsappant megtakarításaikat próbálják visszaépíteni, hiteleiket törlesztik, és tartalékolnak a fogyasztás helyett.

A hazai infláció már 2017 óta magasabb az uniós átlagnál, így a lakosság jelentős árcédulasokkal szembesült az elmúlt években. A magas inflációt visszaszorító magas kamatok pedig növelik a lakosság adósságterheit, még jobban visszafogva ezzel a fogyasztási és beruházási kedvet, főként az alacsonyabb jövedelműek körében.

A háború folyamatos jelenléte a közbeszédben növeli a lakosság bizonytalanságérzetét, ami tartalékolásra és külföldi megtakarítások felé fordulásra ösztönöz. A családtámogatások, az állampapírok magas hozamai és az adókedvezmények elsősorban a felső középosztályt segítik, akik jövedelmük nagyobb részét külföldön költik el. Az emelkedő kiskereskedelmi és pénzügyi különadók pedig tovább növelik az árakat, ami szintén csökkenti a hazai fogyasztást, és a vásárlókat a külföldi online kereskedők és a határon átívelő bevásárlás felé tereli.

A lakosság alacsony fogyasztása nemcsak külső tényezőkből, hanem belső folyamatokból is ered. Az elérhető adatok alapján a megtakarítások nőttek, de ez elsősorban a magasabb jövedelműeket érinti, ők tudnak felkészülni a jövőbeli bizonytalanságra. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek nincs lehetőségük pénzügyi tudatosságra, mivel jövedelmüket teljes mértékben felélik. Így az elmúlt időszak eseményei tovább növelték a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségeket.

MNB: rövid távon ne számítsunk komoly változásra

Az utóbbi évek gazdasági kihívásai, mint a Covid–19-járvány, az energiaválság és a folyamatos infláció, alapvetően megváltoztatták a háztartások pénzügyi szokásait Magyarországon. A tavalyi év során a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció hatására a tehetősebb háztartások jelentős mértékű megtakarításokat halmoztak fel, a fogyasztási ráta a teljes lakosság körében csökkent. Az elmúlt negyedévekben a bérek gyorsabban növekedtek, mint más típusú lakossági jövedelmek (például nyugdíjak és profitok), ami összességében azt eredményezte, hogy a lakosság teljes jövedelme mérsékelten emelkedett. Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) legújabb előrejelzései szerint a következő két évben enyhe csökkenés várható a lakossági megtakarítási rátában, míg a lakossági beruházási ráta kismértékű növekedést mutat majd, a fogyasztási ráta pedig stabil marad. A KSH szeptemberi jelentésében a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt a várt 4,2 százalék helyett, ami egy romló trendre hívja fel a figyelmet, és a gazdaság további gyengélkedését vetítheti előre. A csökkenő foglalkoztatás ugyanis rontja a fogyasztási, és ezzel a GDP növekedési kilátásokat a következő hónapokra.